Németországban már nem csak az autógyártás áll a tönk szélén: újabb iparág került fel a halállistára
Karácsonyi csoda történt a bajor Lilium repülő taxikat gyártó start-up cégnél. A vállalkozás összesen 750 alkalmazottjának mindegyike már megkapta a felmondását, mert nem találtak megmentőt a csődbe ment cégre. Az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy a Lilium mégis tovább működhet. Egy másik német elektromos-légiipari cég azonban nem volt ennyire szerencsés – írja a merkur.de.
A légitaxikat gyártó Volocopter ugyanis fizetésképtelenséget jelentett és befektetőket keres. A bíróság már el is rendelte a felszámolását. A felszámoló közölte, hogy február végéig reorganizációs koncepciót kíván kidolgozni és a befektetőkkel közösen megvalósítani.
A Volocopter 500 embert foglalkoztat. A vállalkozásnak szüksége lenne az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (Easa) típusengedélyére ahhoz, hogy a függőlegesen felszálló, teljesen elektromos meghajtású repülőgépekkel utasokat szállíthasson. A cég egyelőre még bízik abban, hogy ezt megkapja, így jövőre elkezdődhet a légitaxit sorozatgyártása.
A technológia, a repülési tapasztalat és a tanúsítási folyamat tekintetében messze a nemzeti és nemzetközi versenytársak előtt járunk
– mondta Dirk Hoke, a Volocopter vezérigazgatója, aki február végén távozik a cégtől. Tevékenysége során az alkalmazottak létszámát 700-ról a jelenlegi 500-ra csökkentette.
A Volocopter november közepén nevezte ki Oliver Vogelgesangot pénzügyi vezérigazgatóvá. Ő az előbb említett, s szintén a fizetésképtelenséggel küzdő Liliumtól érkezett. A Lilium egyébként egyike az elektromos repülőgépek úttörőinek.
A "csoda" náluk karácsony este érkezett, közölték, hogy a Mobile Uplift Corporation nevű befektetői konzorcium átveszi az üzemeltetést. Bejelentették azt is, hogy az elbocsátott alkalmazottakat visszaveszik.
A német elektromos repülés valahogy nem igazán volt képes szárnyra kapni annak ellenére, hogy a Lilium és a Volocopter korábban többször is állami támogatást kapott. A német iparpolitika kitörési pontként kezelte a szektort, a jelek szerint azonban nem túl sok eredményt értek el.
Elfordult a szektortól a német iparpolitika
Így nem csoda, hogy a Baden-Württemberg tartomány és Bajorország által az év folyamán tárgyalt újabb állami támogatás, amely magában foglalta a Volocopter központjának Bajorországba történő áthelyezését, nem is valósult meg. Szó volt arról is, hogy a német szövetségi kormány és Bajorország egyenként 50 millió eurós támogatást ad - ez is elmaradt. A szükséges tőkét magánbefektetők dobták össze.
A Bloomberg felreppentette a hírt, hogy a Volocopter iránt érdeklődik a kínai Geely konglomerátum, ezt a hírt azonban egyik érintett fél sem kommentálta.
A Volocopter a párizsi olimpiai játékok alatt szerette volna elérni a nagy áttörést. Bár a cégnek még nincs engedélye a kereskedelmi célú utasszállításra, voltak bemutató repülések Párizsban a Versailles-i palota közelében, és rendszeres tesztrepülések is. A Volocopternek pilóták képzésére is van engedélye.
A start-up olyan városokat tűzött ki célul, mint Róma és Oszaka. A rendszeres németországi járatok azonban nem élveznek prioritást, mivel a német nagyvárosok sűrű és önellátó helyi közlekedési hálózattal rendelkeznek. Együttműködnek viszont az ADAC légi mentőszolgálattal, tesztelik a mentési célú felhasználást.
Bár fenntarthatónak és csendesnek hirdetik, a modern elektromos repülőgépek nem ellentmondásmentesek. A mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet tizenegy tanulmányt elemezve megállapította, hogy
- a menetidő alig csökkent,
- miközben a költségek és
- a CO₂-kibocsátás is nőtt az elektromos autókhoz képest.
