Három országgal gazdagodik Európa árampiaca

Ukrajna és Moldova közel három évvel ezelőtti lépése után, szombaton a három balti ország is függetlenedik a tőlük keletre lévő, még a szovjet időkben létrehozott villamosenergia-rendszertől. A különbség a korábbi és a mostani lépés között az, hogy míg az ukrán leválásra és a nyugati áramrendszerekhez való csatlakozásra több év előkészület után, de így is előrehozottan – Ukrajna Oroszország általi megtámadására reagálva – került sor, Lettország, Litvánia és Észtország geopolitikai megfontolású elővigyázatosságból számolja fel az Oroszországnak és Fehéroroszországnak való áramkereskedelmi kitettségét.

Ugyanakkor e három ország is 2018 óta dolgozik a már évekkel korábban bejelentett váltás előkészítésén, és részükről is takar némi gyorsítást a február 8-i időpont. A volt szovjet rendszeről való leválás és a nyugati rendszerrel való szinkronban történő működésre való felkészülés 1,6 milliárd euróba került, amelynek a 75 százalékát az EU fedezte az Euronews szerint. A terv részleteiről és hátteréről 2022-ben nyilatkozott a Világgazdaságnak Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo nemzeti energetikai társaság elnök-vezérigazgatója. 

Nem rázzák meg az európai árampiacot

Felmerül a kérdés, hogy az európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozásuk nem generál-e Európában olyan áramigénytöbbletet, amelynek problémás lehet a kielégítése, esetleg még az árakat is felfelé kényszerítheti. Ám, mint a Világgazdaság megtudta, ettől két okból sem kell tartani.

„A baltikumi áramkereslet megjelenése nem újdonság Európának. E három ország már 2022-ben is importált villamos energiát Finnországból, Svédországból és Dániából. Svédországtól jelenleg is vásárolnak” – reagált a hírre Balogh József energiapiaci szakértő.

A három ország 2023-as együttes villamosenergia-felhasználása 26,7 terawattóra volt, ami a magyarországinak alig több mint 60 százaléka, Ukrajna háború előtti áramigényének pedig a negyede. Vagyis a Baltikum importigényének kielégítése nem érdemi tétel, „kibírjuk” Balogh József szerint. A magyar árampiacot pedig végképp nem érinti a szombati változás.

E három ország ráadásul továbbra is támaszkodhat a saját energiatermelésére is, vagyis a részükről szó nincs 26,7 terawattórányi importigényről. Múlt évi együttes termelésük 16,2 terawattórát tett ki, vagyis kétharmadrészben önellátók, nagyjából úgy, mint Magyarország.

Készülnek az ellátási zavarra

A volt szovjet hálózatról való leválásra, „deszinkronizálásra”  tartalékkapacitások készenlétbe helyezésével készül a három ország rendszerirányítója. „A piacról beszerzett tartalékkapacitásoknak fedezniük kell az országok villamosenergia-szükségletét a hétvégi szigetüzemi teszt során is. A sürgősségi javítás alatt álló auverei erőmű kivételével valamennyi működő erőmű készen áll a változásra” – írja például az Eeesti Uutiset. A lap szerint az áramtermelők már kedd óta licitálhatnak a tartalékokra, amelyeket így a termelők szükség esetén aktiválhatnak. A licitálás és a tartalékok igénybevételének tesztje arra az esetre folyik, ha a hétvégi váltás üzemzavarral járna. Erkki Sapp, az észt villamosenergia rendszer irányítója, az Elering igazgatósági tagja szerint a balti államokban minden működőképes erőműnek készen kell állnia a termelésre.