Ilyen az élet orosz áram nélkül: iszonyat, ami a balti országokban történik a rezsivel

Meredeken emelkedik a villamos energia ára a három balti országban, miután február 8-én leváltak az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös BRELL energiagyűrűről. Az európai áramimportra történő váltással élesebb piaci körülmények közé kerültek, de így is nyitott, hogy ez indokolja-e a beszerzéseik szélsőséges drágulását.

Az elmúlt napokban az áram ára már 26-szor haladta meg a szomszédos Finnországét a Baltikumban az Oilcapital szerint. Szerdán, február 26-án a tőzsdei ár átlagosan napi 13,1 cent volt kilowattóránként (kWh), 4,5 százalékkal magasabb a hétfőinél – írja az ERR észt tévécsatorna.

Február 8-ig a BRELL segített fenntartani az 50 Hz-es egységes áramfrekvenciát Fehéroroszországban, Oroszországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában, energiarendszereik működésének szinkronizálásával. A BRELL-ről való leválás előkészítéseként Észtország már korábban megkezdte saját energiarendszerének szinkronizálását Finnországgal (EstLink 1 és EstLink 2), Litvánia pedig Svédországgal (NordBalt) és Lengyelországgal (LitPol Link). Február 9-én a balti országok szinkronizálták energiarendszereiket Európával.

Nagyobb a balti energiafüggetlenség ára a vártnál 

„A zsarolásnak vége” – mondta akkor az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. Ennek az energiafüggetlenségnek azonban ára volt, bár várható volt, hogy az árak európai szintre emelkednek. De nem ilyen hirtelen. Mint a Világgazdaság is beszámolt, máris nehézségekkel küzd a balti országok ipara: az észtországi cellulózgyárat már leállították, és egyelőre nem tudni, mikor kezdheti újra a munkát. A három volt szovjet köztársaság hétköznapi lakosai, amelyek vezetői megszabadultak a BRELL által is megtestesített szovjet örökségtől, valószínűleg szintén megemelkedett számlákkal fognak szembesülni.

Kis mennyiség, magas áron

A baltikumi áram hirtelen drágulása azért is meglepő, mert bár a régió jelentős importra szorul, összességében nincs szó nagy mennyiségről. Mint a váltás előtti napon Balogh József energiapiaci szakértő a Világgazdaságnak rámutatott, e három ország már 2022-ben is importált villamos energiát Finnországból, Svédországból és Dániából, Svédországtól pedig közvetlenül a váltás előtti időszakban is vásároltak. A három ország 2023-as együttes villamosenergia-felhasználása 26,7 terawattóra volt, ami a magyarországinak alig több mint 60 százaléka, Ukrajna háború előtti áramigényének pedig a negyede. Vagyis a Baltikum importigényének kielégítése nem érdemi tétel.

Mi lesz a rezsivel?

Nem tudni, mikor nyugszik meg a balti árampiac, és azt sem, hogy mindez hogyan érinti a három ország lakosságának számláit. Főleg, hogy már januárban is sokkal többet fizettek a magyarországiaknál. A finnországi VaasaETT adatai szerint míg a bruttó budapesti lakossági végfelhasználó áramár 9,07 eurócent volt kilowattóránként, a balti fővárosok lakosai ennek a három és félszeresét fizették:

• a vilniusiak (Litvánia) 25,46 eurócentet,
• a rigaiak (Lettország) 23,79 eurócentet,
• a tallinniak (Észtország) 25,14 eurócentet.

Mellesleg a helsinki ár a felsoroltaknál alacsonyabb volt, csak 17,77 eurócent. Még nagyobb, közel négyszeres volt a különbség a gáztarifák terén. A budapesti 2,49 eurócenttel

• Vilniusban 8,61,
• Rigában 8,33
• és Tallinnban 8,89

eurócent állt szemben. Ráadásul a három balti ország adata még növekedést is takar. A vilniusi lakossági tarifa januárban 16, a rigai 6, a tallinni 5 százalékkal nőtt a gáz drágulása miatt. A rigai drágulásba az energiaadó növekedése is belejátszott.