Biden sorsára juttatnák Olaf Scholzot saját párttársai
„Olaf Scholzcal kívánunk a választási harcba menni” – idézték a lapok november 22-én Lars Klingbeilt, a kormányzó német Szociáldemokrata Párt társelnökét a zuhanó népszerűségű SPD vezetőségi ülése előtt, ahol a kancellárjelölt személyéről döntöttek. Lars Klingbeil többször unszolta az ülést megelőzően Olaf Scholzot, hogy ne induljon újra a kancellári posztért, engedje át a jelöltséget a párt legnépszerűbb politikusának, Boris Pistoriusnak – ezt meg a berlini Tagesspiegel írta ma, szerdán.
A főleg Nyugat-Berlinben olvasott, woke beütésű újság 18 nappal az előrehozott választás előtt borította az SPD vezetőire az asztalt. Közben sorban érkeznek a Scholzék helyzetét tovább nehezítő gazdasági hírek. Csak a szerdai nap: az Ifo kutatóintézet rekordalacsonyra mérte az üzleti hangulatot az európai gazdaság számára is kulcsfontosságú német autóiparban, a Bloomberg jelentése szerint a havi index januárban több mint öt pontot veszítve mínusz 40,7 ponton kötött ki, tükrözve a versenyképességi félelmeket a szektorban.
A párt belső köreiből származó információik szerint a másik párttárselnök, Saskia Esken, és a főtitkár Matthias Miersch szintén a visszalépésről győzködte Scholzot, aki azonban hajthatatlan maradt, mire Pistorius demonstratívan mögé állt, kinyilvánítva, hogy ő bizony nem kíván indulni. Az SPD egy szóvivőnője inkorrektnek nevezte a lapjelentést, de azt nem tette konkréttá, hogy melyik részére gondolt. Wolfgang Schmidt, Scholz kabinetminisztere, aki a cikk szerint őrjöngött a Pistorius melletti lázadás miatt,
abszurd nonszensznek
nevezte a Tagesspiegel állításait.
Az már novemberben köztudott volt, hogy az SPD-ben erős mozgolódás folyt Scholz visszaléptetéséért, a cikknek ez a vonatkozása egyáltalán nem meglepetés. Csakhogy most meg is nevezték a párt Pistorius jelölését sürgető nehézsúlyú politikusait, tovább nehezítve a párt amúgy sem könnyű helyzetét.
A jelentés inkább arról a felelősségről szól, hogy miért nem léptették vissza időben Scholzot, mint a jövőről, de ilyen közel a választáshoz ki tudja, milyen mozgásokhoz vezet az SPD-ben.
Joe Biden elnököt az Egyesült Államokban tavaly mintegy két hónappal a választások előtt léptette vissza az újrajelölésből a Demokrata Párt, mégse tudtak nyerni. A németeknél már nincs ennyi idő.
Német választási kampány: gazdaság vagy belpolitika, Scholznak ez mindegy
Amikor az SPD vezette koalíció napokkal Donald Trump november 4-i amerikai elnökválasztási győzelme után összeomlott, majd bejelentették az előrehozott választást, a német belpolitikai viták központjában a gazdaság bajai álltak, akkor különösen a költségvetési feszültség (ami Franciaországban is kormánybukáshoz vezetett a télen).
A hetekben hatalmas fordulatot hozott az aschaffenburgi merénylet, amelyben két hete egy Németországból kiutasított afgán menedékkérő késelt halálra egy kétéves gyereket és egy férfit.
A kampány egy csapásra a belpolitika felé fordult. Az elmúlt évtizedben nyakló nélkül milliószámra érkezett nem európai bevándorlók okozta feszültség a Willkommenskultur őket üdvözlő időszaka után a Scholz-érában már korábban is visszatérő politikai téma volt. Aschaffenburg után abszolút az első helyre lépett. A migráció témája és a német gazdaság nyűglődése egyaránt a szuverenista AfD malmára hajtotta vizet.
Miközben Scholz nyakán a kettő közül bármelyik probléma előtérbe kerülése tovább szorította a kötelet, a migráció nem feltétlenül a győzelemre törő centrista (vagy mások szerint már inkább balliberális) CDU malmára hajtja a vizet, hanem az AfD-ére. A CDU ugyanis össztűz alá került, amiért a merénylet nyomán elfogadta az eddig más pártok által karanténban tartott AfD támogatását törvényjavaslatához a migrációs szabályok szigorításáról, amely végül át se ment a Bundestagban a múlt héten.
Német gazdaság: reszkess, Scholz, a statisztikusok megrázzák a pofonfát
Mindezek után úgy állnak az erőviszonyok, hogy az AfD csökkentette a vezető CDU–CSU-szövetség előnyét, a messze gyengébb SPD pedig azért küzd, hogy a harmadik helyről ne csússzon a Zöldek mögé.
A közvélemény-kutatásokban van szóródás- és napi szinten változik a helyzet. A YouGov január 23. és 27. közt, még a Bundestag-szavazás előtt végzett felmérése szerint a merénylet után 4 százalékponttal erősödött az AfD, 23 százalékra, a CSU 1 százalékpontot nyert, és 29 százalékon áll, az SPD azonban 4 százalékot vesztve 15 százalékra csúszott vissza, ahonnan a Zöldek 13 százalékra estek.
A választások előtt még – hacsak nem lesz újabb vérontás, ami a mai Németországban nem volna meglepő – még érkeznek kulcsadatok, amelyek a gazdaság irányába terelhetik vissza a figyelmet. Kinek segítenek, majd meglátjuk, de aligha Scholznak vagy az SPD koalíciós partnerének, a Zöldeknek. Csak a következő napokra előretekintve:
- Csütörtökön fél 10-kor teszik közzé a német építőipar januári aktivitásáról szóló adatot, a beszerzésimenedzser-indexek által mostanában tükrözött helyzet vigasztalan: decemberben a százfokú skálán 37,8 pont volt az index, mélyen a stagnálást jelentő 50 pont alatt.
- Pénteken az év végi külkereskedelmi összesítés érkezik. Ez az a statisztika, amelyben a siralmas helyzetbe került német ipar miatti aggodalmak összegződni szoktak. Kimutatható benne a kínaiakkal szemben folyó német pozícióromlás és az amerikai malőr, ha Trump elnök új vámokat vet ki az ipari termékekre, beleértve a hatalmas súlyú autóipart.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
