Kína feketelistára tette a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger gazdáját

Kedden reggel életbe lépett a kínai termékekre kivetett pótlólagos 10 százalékos vám, és Peking máris visszavágott. Úgynevezett feketelistára helyezte a többek közt a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger márkáiról ismert PVH Corp.-ot és az Illumina Inc. nevű amerikai génszekvenáló vállalatot.

A kínai kereskedelmi minisztérium kifejtés nélkül azzal indokolta lépést, hogy az amerikai cégek megsértették a piaci ügyletek elveit és kínai cégeknek károkat okoztak. 

A PVH ellen már szeptember óta vizsgálódnak, amiért állítólag bojkottálta a kínai Hszincsiang tartományban termelt gyapotot, de a friss közlemény nem említette ezt az ügyet. Az Illumina szintén nemzetközi cég és a kínai biotechnológiai óriás, a BGI Genomics Co. vetélytársa. Az utóbbi amerikai tevékenységét tavaly már megkísérelték blokkolni, az ezt célzó törvényjavaslat azonban nem ment át.

Kínai feketelista: a következmények nem kiszámíthatók, de a részvényesek rosszat sejtenek

A feketelistára kerülés következményei nem ismertek: elvileg büntetőintézkedéseket lehet alkalmazni ellenük, mint az eladásaik, a tevékenységük, beruházásaik korlátozása. Csakhogy nincs igazán precedens, amelyből következtetni lehetne, mert a korábban feketelistára helyezett cégek nem voltak jelen Kínában. Ezzel szemben mind a PVH, mind az Illumina ott van, kiterjedt tevékenységet folytatva – emelte ki híradásában a Bloomberg.

Az előzőnek a 2023-as adatok szerint a bevétele 6, az adózás és kamatfizetés előtti nyeresége 16 százaléka származott Kínából. Az Illumina bevételeinek 8,5 százaléka érkezett innen. Ők decemberben még annak örvendeztek, hogy új ügyleteket kötöttek kínai kutatókkal, kórházakkal és kereskedőcégekkel, sőt bejelentették, hogy felgyorsítanák a génszekvenáló eszközök helyi termelését.  

Nem véletlen, hogy a PVH részvényei több mint 1, az Illuminái több mint 3 százalékkal alacsonyabban nyitottak az amerikai kereskedésben.

Amerikai vám, kínai ellenlépés: a WSJ szerint inkább drámázás, mint robbantás

A The Wall Street Journal azonban úgy véli: a kínai ellenlépéseknek inkább csak drámaként van habzása, hatásban nemigen.  

– írja a mértékadó amerikai lap.

A Kínát kormányzó kommunista párt kontrollja alatt álló Global Times a kereskedelmi minisztérium egy szóvivőjét idézi Peking ellenlépéseiről beszámolva. Az USA szerinte ismétlődően az unilateralizmust helyezte előtérbe a multilateralizmus helyett, amit a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) sok tagja elítélt, ezért Washingtonnak azonnal vissza kéne vonnia helytelen döntéseit. Kétoldalú tárgyalásokról nincs szó ebben a cikkben, inkább a WTO eljárásáról.

A Global Times listája az amerikai termékekről, amelyekre február 10-től az új kínai vámtarifák vonatkoznak:

• 15 százalék a szénre és a cseppfolyósított földgázra,
• 10 százalék a nyersolajra, a mezőgazdasági gépekre, a nagy motor-lökettérfogatú autókra és a pick-upokra.

Kereskedelmi háború: ezeket a hadosztályokat vonultatta fel eddig Kína 

A kereskedelmi háborúban a következő eddigi kínai ellencsapásokat sorolta fel a lap:

• Bizonyos amerikai termékekre az energia- és egyéb szektorokban 15 százalékos vámot vetnek ki. (WSJ: Kína nem tartozik az amerikai olaj és szén legjelentősebb vásárlói közé, és ezekre a termékekre amúgy sem nehéz másik vevőt találni, miközben a politikailag jelentős szója nem került a vámlistára.)
• A központilag ellenőrzött kivitelű termékek listájára – amely még csak nem is nevesíti az amerikaiakkal folytatott kereskedelmet – több olyan fém került fel, amelyek a félvezetők, raktérandszerek és napelemek gyártásának alapanyagai. Ezek közt vannak, amelyekben az USA nem különösen szorul Kínára – így az amerikai lap.
• Egyes cégek is a célkeresztbe kerültek, például trösztellenes vizsgálat alá vonták a Google-t, amely azonban alig van jelen Kínában, miután 2010 óta a szolgáltatásait kiszorították. Erre jött még a PVH és az Illumina feketelistára helyezése: az ő beveteleiknek azonban csak a töredéke származik Kínából – értékel a WSJ.
• Kína az amerikai lépések ellen a Világkereskedelmi Szervezethez fordult, ennek a mechanizmusa a kereskedelmi viták rendezésére azonban már Trump első elnöki ciklusa idején megbénult.