Óriási bejelentést tett a Mercedes a kecskeméti gyárról: ez fájni fog Németországnak

Hónapok óta érkeznek az adatok a német gazdaság, és főleg a németországi feldolgozóipar gyengélkedéséről. Csütörtökön ennek újabb ékes bizonyítéka volt az egyik vezető német járműgyártó, a Mercedes-Benz gyorsjelentése. A luxusautóiról ismert konszern nyeresége jelentősen csökkent tavaly, ami elsősorban a németországi és a kínai kereslet visszaesésére vezethető vissza. A Mercedes-Benz Group AG részvényeseire jutó nettó nyereség 10,207 milliárd euró lett, 28,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Bár a magyar ipari termelés, és főleg a tetemes hányadát kitevő feldolgozóipari termelés is megszenvedte Európa legnagyobb gazdaságának vesszőfutását, most mégis nagyot profitálhat hazánk a német gödörből. Az Ntv értesülései szerint ugyanis a Mercedes az egyre magasabb költségek és a csökkenő nyeresége miatt alacsony költségű országokba helyezheti át termelését, ami Magyarország, azon belül is a kecskeméti gyár malmára hajthatja a vizet.

A lap Harald Wilhelm pénzügyi igazgatóra hivatkozik, aki arról beszélt, hogy az alacsonyabb bérköltésű országokban zajló termelés arányát 15 százalékról 30 százalékra növelnék. Wilhelm kijelentette, hogy egyik németországi gyárat sem szeretnék bezárni, azonban a cégcsoporton belüli fluktuációval és elbocsátási programmal vágnák vissza költségeiket.

Kecskemétre költözhet az egyik fontos Mercedes-modell

Ennek keretében a következő három évben 100 ezer darabbal csökkenthetik a németországi gyártókapacitást, és nagyjából ugyanennyivel, évi 200 ezerre bővíthetik a kecskeméti gyár kapacitását.

A Reuters cikke szerint ez olyan formában valósulna meg, hogy a Mercedes az egyik modelljének gyártását teljes egészében áthelyezné Magyarországra, ahol megközelítőleg 70 százalékkal alacsonyabbak a gyártás költségei, ennek nagy része az olcsóbb munkaerőnek tudaható be. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a hazai Mercedes-dolgozók alacsonyabb bért vihetnek haza, mint németországi társaik, másrészt, miközben Magyarországon a munkabért érintő terhek 33,5 százalékot tesznek ki, addig a németeknél 45 százalékos a személyi jövedelemadó mértéke a Trading Economics szerint.