Az európaiak kétharmada még nem bízik a mesterséges intelligenciában

Az európaiak többsége hasznosnak tartja a tudomány és a technológia támogatását, azonban csak harmaduk bízik meg a mesterséges intelligencia (MI) segítségével végzett tudományos kutatások eredményében – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült Eurobarométer-felmérésből.

Az európaiaknak a tudományt és a technológiát érintő tudásáról közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a tudomány és a technológia általános hatása pozitív az életükre nézve. A válaszadók 67 százalék értett egyet azzal, hogy a tudomány és a technológia megkönnyíti, egészségesebbé és kényelmesebbé teszi életüket.

A megkérdezettek 67 százaléka szerint a megújuló energiának, az információs és kommunikációs technológiának (79 százalék), valamint az oltások kifejlesztését célzó erőfeszítéseknek és a fertőző betegségek elleni küzdelemnek (77 százalék) pozitív hatásai lesznek.

Legyenek nyilvánosak a közfinanszírozott kutatások

A megkérdezettek 58 százaléka szeretne többet megtudni a tudományos fejlesztésekről. Azonban az időhiány (40 százalék), az érdeklődés hiánya (37 százalék) és az ismeretek hiánya (36 százalék) továbbra is jelentős akadályt jelentenek a tudomány és technológia melletti elkötelezettség tekintetében – írták.

A válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy a tudománynak és a technológiának minden társadalmi csoport igényeit figyelembe kell vennie az új megoldások és termékek kifejlesztésekor. Hetvenkét százalék azok aránya, akik szerint a kormányoknak kellene felelősséget vállalniuk azért, hogy a támogatott új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek. Ezzel párhuzamosan az állampolgárok többsége (58 százalék) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tudományos alkalmazások fenyegethetik az emberi jogokat, és csaknem kétharmaduk (64 százalék) vélte úgy, hogy a tudomány és a technológia segíthet a környezet javításában és az éghajlati változások kezelésében.

Az európaiak 80 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a közfinanszírozott kutatások eredményeit ingyenesen online elérhetővé kellene tenni. Hatvanhárom százalék volt azok aránya, akik szerint a tudományos szférán kívüliek bevonása a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe biztosítaná, hogy az elért eredmények megfeleljenek a társadalom szükségleteinek, értékeinek és elvárásainak.

Mesterséges intelligencia: még nagy a bizalmatlanság

A mesterséges intelligencia tudományos kutatásában való felhasználásával kapcsolatban a válaszadók alig több mint harmada (38 százalék) mondta azt, hogy bízik a tudományos kutatásokban és az MI segítségével létrejött felfedezésekben, míg negyedük (25 százalék) nem bízik az ilyen eredményekben. Az uniós tagállamok állampolgárainak fele (50 százalék) egyetértett azzal, hogy a tudományban használt mesterséges intelligencia olyan felfedezéseket mozdíthat elő, amelyek megoldáshoz vezethetnek a súlyos globális kihívások esetében, például az éghajlatváltozás és a súlyos betegségek, járványok terén.