késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fázik a német politika az ingatlanpiaci válságtól, holott egyre súlyosabb a helyzet
Friedrich Merz, a német kancellárválasztás konzervatív esélyese 15 pontos terv gyors megvalósítását ígérte, ha a február 23-i választások után hatalomra kerül. Az azonnali intézkedések között szerepelne az illegális migráció megfékezése, az áramárak csökkentése és a kannabisz legalizálásának visszafordítása. Feltűnően hiányzik belőle azonban az ország egyre súlyosbodó lakáshiányának enyhítésére irányuló javaslat.
A kérdéstől azonban nem csak a kereszténydemokraták (CDU/CSU) fáznak. A németországi pártok távol tartják magukat ettől a kényes kérdéstől, noha vitathatatlanul ez a társadalmi és gazdasági feszültségek egyik legnagyobb forrása – értékeli a helyzetet a Bloomberg.
A bérlők országa
A bérleti díjak és a lakhatás kérdése eddig teljesen marginális szerepet játszott a választási kampányban
– mondta Lukas Siebenkotten, a Német Bérlők Szövetségének vezetője. „Ez annak ellenére van így, hogy a 21 millió bérlőháztartásból minden harmadik már túlterhelt a lakhatási költségek miatt – tette hozzá.
Németország a bérlők országa. A 84 millió lakos több mint fele bérli az otthonát, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
Jelenleg körülbelül félmillió lakás hiányzik, és a helyzet enyhítésére 2030-ig közel egymillió további szociális bérlakásra lesz szükség
– az IG BAU építőipari szakszervezet szerint.
A nagyvárosokban, mint Hamburg, München és Frankfurt, az új bérleti szerződések költségei 2024 végére több mint 10 százalékkal emelkedtek a két évvel korábbi szinthez képest – állítja a Kölni Német Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. Berlinben az új bérleti díjak ugyanebben az időszakban több mint 20 százalékkal nőttek.
A német recesszió csak súlyosbítja az ingatlanválságot
Mindeközben, miután a gazdaság két egymást követő évben zsugorodott, és 2025-re is gyenge növekedést jósolnak, sok ágazatban a fizetések nem tartanak lépést a költségnövekedéssel. A válság gyökere abban van, hogy nem történik elegendő beruházás lakóingatlanok építésébe ott, ahol a népességnövekedés a legjelentősebb.
A magasabb kamatlábak és az infláció az elmúlt két évben visszavetették a lakáspiaci aktivitást, és egyelőre nincs jele a fellendülésnek.
A lakhatási problémákon túl az építőipar önmagában is a gazdaság fontos része. A berlini DIW tanulmánya szerint
- Németország bruttó hozzáadott értékének körülbelül 14 százaléka,
- valamint minden hetedik munkahely a lakásépítési tevékenységhez kapcsolódik.
Ez azt jelenti, hogy a lakásépítés élénkítése széles körű gazdasági hatásokkal járhatna.
A lakhatási hiány például nehézséget okoz a munkaerőt toborzó vállalatok számára, és akadályokat gördít azok elé a németek elé, akik jobb állás reményében költöznének. A probléma még sürgetőbbé vált, mivel
a meglévő bérleti szerződéssel rendelkező háztartások jelentős drágulással szembesülhetnek, ha a bérleti díjemelés felső határát nem hosszabbítják meg az év végén lejáró korlátozások előtt.
A probléma mérete és sürgőssége ellenére a lakhatás eddig alig kapott figyelmet a választási kampányban. Ennek fő oka, hogy nincs könnyű megoldás. Bár minden párt elismeri, hogy több megfizethető lakásra van szükség, a javaslatok homályosak, kevés konkrét részletet vagy finanszírozási tervet tartalmaznak.
Scholz is belebukott
A kérdés Olaf Scholz kancellár kormányának sem hozott politikai sikert, mivel a 2021. decemberi hatalomra kerülése óta nem sikerült megközelíteni a kitűzött évi 400 ezer lakás megépítésére vonatkozó célt.
A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2024 novemberéig az új építési engedélyek száma 19 százalékkal, mintegy 195 ezerre csökkent.
A német pártok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy az építkezéseket bürokratikus akadályok lebontásával és adókedvezményekkel kell ösztönözni – mondta Martin Gornig, a berlini DIW kutatóintézet iparpolitikai igazgatója.
A gond az, hogy ezek az intézkedések öt-hat év alatt hoznának csak eredményt. A feszültségek rövid távú enyhítéséhez az új kormánynak nagy összegeket kellene költenie az állami tulajdonban lévő területeken történő lakásépítésre.
Az egyetlen politikai intézkedés, amely képes lenne megfékezni ezt a válságot, különösen a városokban, a szociális lakásépítésbe való beruházás
– mondta Gornig, hozzátéve, hogy a tartós lakhatási hiány egy társadalmi időzített bomba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.