Fázik a német politika az ingatlanpiaci válságtól, holott egyre súlyosabb a helyzet
Friedrich Merz, a német kancellárválasztás konzervatív esélyese 15 pontos terv gyors megvalósítását ígérte, ha a február 23-i választások után hatalomra kerül. Az azonnali intézkedések között szerepelne az illegális migráció megfékezése, az áramárak csökkentése és a kannabisz legalizálásának visszafordítása. Feltűnően hiányzik belőle azonban az ország egyre súlyosbodó lakáshiányának enyhítésére irányuló javaslat.
A kérdéstől azonban nem csak a kereszténydemokraták (CDU/CSU) fáznak. A németországi pártok távol tartják magukat ettől a kényes kérdéstől, noha vitathatatlanul ez a társadalmi és gazdasági feszültségek egyik legnagyobb forrása – értékeli a helyzetet a Bloomberg.
A bérlők országa
A bérleti díjak és a lakhatás kérdése eddig teljesen marginális szerepet játszott a választási kampányban
– mondta Lukas Siebenkotten, a Német Bérlők Szövetségének vezetője. „Ez annak ellenére van így, hogy a 21 millió bérlőháztartásból minden harmadik már túlterhelt a lakhatási költségek miatt – tette hozzá.
Németország a bérlők országa. A 84 millió lakos több mint fele bérli az otthonát, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
Jelenleg körülbelül félmillió lakás hiányzik, és a helyzet enyhítésére 2030-ig közel egymillió további szociális bérlakásra lesz szükség
– az IG BAU építőipari szakszervezet szerint.
A nagyvárosokban, mint Hamburg, München és Frankfurt, az új bérleti szerződések költségei 2024 végére több mint 10 százalékkal emelkedtek a két évvel korábbi szinthez képest – állítja a Kölni Német Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. Berlinben az új bérleti díjak ugyanebben az időszakban több mint 20 százalékkal nőttek.
A német recesszió csak súlyosbítja az ingatlanválságot
Mindeközben, miután a gazdaság két egymást követő évben zsugorodott, és 2025-re is gyenge növekedést jósolnak, sok ágazatban a fizetések nem tartanak lépést a költségnövekedéssel. A válság gyökere abban van, hogy nem történik elegendő beruházás lakóingatlanok építésébe ott, ahol a népességnövekedés a legjelentősebb.
A magasabb kamatlábak és az infláció az elmúlt két évben visszavetették a lakáspiaci aktivitást, és egyelőre nincs jele a fellendülésnek.
A lakhatási problémákon túl az építőipar önmagában is a gazdaság fontos része. A berlini DIW tanulmánya szerint
- Németország bruttó hozzáadott értékének körülbelül 14 százaléka,
- valamint minden hetedik munkahely a lakásépítési tevékenységhez kapcsolódik.
Ez azt jelenti, hogy a lakásépítés élénkítése széles körű gazdasági hatásokkal járhatna.
A lakhatási hiány például nehézséget okoz a munkaerőt toborzó vállalatok számára, és akadályokat gördít azok elé a németek elé, akik jobb állás reményében költöznének. A probléma még sürgetőbbé vált, mivel
a meglévő bérleti szerződéssel rendelkező háztartások jelentős drágulással szembesülhetnek, ha a bérleti díjemelés felső határát nem hosszabbítják meg az év végén lejáró korlátozások előtt.
A probléma mérete és sürgőssége ellenére a lakhatás eddig alig kapott figyelmet a választási kampányban. Ennek fő oka, hogy nincs könnyű megoldás. Bár minden párt elismeri, hogy több megfizethető lakásra van szükség, a javaslatok homályosak, kevés konkrét részletet vagy finanszírozási tervet tartalmaznak.
Scholz is belebukott
A kérdés Olaf Scholz kancellár kormányának sem hozott politikai sikert, mivel a 2021. decemberi hatalomra kerülése óta nem sikerült megközelíteni a kitűzött évi 400 ezer lakás megépítésére vonatkozó célt.
A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2024 novemberéig az új építési engedélyek száma 19 százalékkal, mintegy 195 ezerre csökkent.
A német pártok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy az építkezéseket bürokratikus akadályok lebontásával és adókedvezményekkel kell ösztönözni – mondta Martin Gornig, a berlini DIW kutatóintézet iparpolitikai igazgatója.
A gond az, hogy ezek az intézkedések öt-hat év alatt hoznának csak eredményt. A feszültségek rövid távú enyhítéséhez az új kormánynak nagy összegeket kellene költenie az állami tulajdonban lévő területeken történő lakásépítésre.
Az egyetlen politikai intézkedés, amely képes lenne megfékezni ezt a válságot, különösen a városokban, a szociális lakásépítésbe való beruházás
– mondta Gornig, hozzátéve, hogy a tartós lakhatási hiány egy társadalmi időzített bomba.
