A német kancellárjelöltnek fogalma sincs, honnan lesz pénz fegyverre

Nem meglepő, hogy a hét végi müncheni biztonsági konferencia egyik legnagyobb kíváncsiság övezte kérdése: az amerikai sürgetés fényében kötelezettséget vállal-e Németország védelmi kiadásai növelésére, és miből, amikor épp nemrég költségvetési bajok miatt bukott a kormánykoalíció. Olaf Scholz kancellár, aki esélytelen megnyerni egy hét múlva az előrehozott választásokat, megmondta, miből. A kereszténydemokrata Friedrich Merz, aki esélyes, azt mondta, ő bizony nem tudja.

A háttér: a januárban hivatalba lépett új amerikai adminisztráció megerősítette, hogy gyors békekötést szeretne Ukrajnában, de ettől függetlenül azt várja el európai szövetségeseitől, hogy védelmi kiadásaikat növelve a jövőben kevesebb amerikai segítséggel gondoskodjanak biztonságukról.

Ezt már az első Donald Trump-elnökség (2017-–2021) is sürgette, ám nemcsak hogy nem tettek eleget ennek az európaiak, de közben 2022-ben még egy nagy háború is odavágott Európának, aminek se a kitörését nem tudta megakadályozni az európai politika, se a befejezését nem képes elérni amerikai közbelépés nélkül.

Scholz fellazítaná az adósságszabályt, és abból költene védelemre plusz Ukrajnára

Az utóbbi években gazdasági értelemben is megroggyant Németország szociáldemokrata kancellárja és kancellárjelöltje, Olaf Scholz a müncheni konferencián közölte: fellazítaná országa és az Európai Unió adósságszabályait, hogy helyrepofozza az elhanyagolt hadiipart. Ehhez fel kellene áldozni az elmúlt másfél évtized német „szent tehenét”, az adósságféket, mindazonáltal Scholz szerint ettől még szigorú költségvetés kell, de a fegyverkezés mellett még Ukrajna támogatására is futni fogja.

Münchenben – ahol egyébként az új amerikai alelnök, J. D. Vance éles politikai támadást intézett a választóik érdekeit lesöprő európai vezetők ellen – sokkal bizonytalanabbul fogalmazott Friedrich Merz, akit az a CDU indít kancellárjelöltnek, amely vezeti a közvélemény-kutatásokat egy héttel a választások előtt.

A Handelsblatt jelentette: amikor a védelmi kiadások emeléséről kérdezték, Merz nem reagált Scholz felhívására az adósságfék lazításáról. (Scholz egyébként azt mondta, bízik benne, hogy sikerül parlamenti többséget kovácsolni a lépés mögé, ami szükséges is, hiszen alkotmánymódosítás kell hozzá.)

A válasz a kérdésre, honnan jön a nagyobb védelmi kiadásra a pénz, „még mindig nyitva van” – mondta a CDU-vezető.

Kivel találkozott az amerikai alelnök?

A politikus rutinosan a választások utánra tolta az ügyet. Azt mondta: meg kell várni, júniusi hágai csúcstalálkozóján milyen célokat tűz ki a NATO , hogy tudjuk, a GDP 2, 3 vagy még több százalékára kell állítani a védelmi kiadásokat.

Merz azoknak a véleményéhez csatlakozott, akik szerint hiba lenne lemondani Ukrajna jövendőbeli NATO-tagságáról, miközben a béketárgyalások még meg se kezdődtek, s kifejezte azt a véleményét, hogy Németországnak Taurus rakétákat kellene átadnia Ukrajna számára. Scholz az utóbbit elutasította.

Az amerikai alelnök egyébként Scholzot azzal is megalázta, hogy nem találkozott vele külön, egy másik német kancellárjelölttel azonban igen. Merzzel? Nem. Hanem a CDU-hoz képest radikálisnak mondott, háború- és migrációellenes AfD politikusával, Alice Weidellel. Scholz azzal tüzelt vissza, hogy saját beszédében lenácizta az AfD-t, és ezzel áttételesen az amerikai alelnököt.

Az AfD-t az amerikai kormányzat áramvonalasításának feladatát kapó Elon Musk is védelmébe vette korábban, és ezért össztüzet kapott az európai baloldalról. Beszédében Vance elsütötte azt a viccet, hogy az európai vezetők ha évekig elviselték „a szidást Greta Thunbergtől, akkor néhány hónapig el tudják Elon Muskot is".