Moszkva szerint hiba lenne gyors eredményt várni a béketárgyalástól

Még mielőtt a világ beleájulna valamiféle romantikus, késő hidegháborús, Gorbacsov-éra globál-peresztrojka, kiegyezés hangulatba, emlékeztetni kell a távolban cikázó – egyelőre száraz – villámokra, a készülő viharra. Amiből lehet mindent elsöprő hurrikán, vagy jöhet akár jó idő is. Rijádban a küszöbönálló amerikai–orosz tárgyalások valószínűleg nem a washingtoni forgatókönyv szerint fognak lezajlani. Ezt Moszkvából Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője és Szergej Lavrov külügyminiszter többször nyomatékosan jelezte – egyelőre száraz villámok formájában. 

– kommentálta figyelmeztető éllel Peszkov az amerikai elnök szavait. 

Trump kétségbe vonta, hogy Kijev visszatérhet a 2014-es határokhoz, de utalt rá, hogy visszakaphat néhány olyan területet, amelyet az orosz csapatok előrenyomulása révén elvesztett. A mondat második része érinthetett érzékeny moszkvai idegpályákat. „Egyelőre ott tartunk, hogy mindkét oldal kinyilvánította politikai akaratát, hogy elinduljon a párbeszéd a rendezés feltételeinek megteremtésére” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő. Még azt sem tudjuk, hogy Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában kik vesznek részt a tárgyalásokon. Amerika és Oroszország bizonyosan igen, Európa bizonyosan nem, Ukrajna – Zelenszkij elnök szerint – nem kapott meghívást. 

Nem feltétel a tűzszünet

Trump egyik bizalmi embere kérdéseket tett fel az európai NATO-szövetségeseknek, hogy miként tudnak hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz. Ebből tudták meg Brüsszelben, Londonban, Párizsban, Berlinben, hogy nincs meghívójuk a szaúdi tárgyalásokra, ahol a jelek szerint kezdetben Amerika és Oroszország képviselői lesznek jelen. Zelenszkij sértettsége teljesen jogos, mint ahogy az orosz elnöké is az lehetett, amikor az ukrán vezető nem hívta meg az általa szervezett svájci „békekonferenciára”. 

A müncheni biztonsági konferencia (MSC) nem hozott, nem is hozhatott áttörést, hiszen ugyanabban a „betegségben” szenvedett, mint a korábban Zelenszkij által szervezett svájci fórum: az egyoldalúságban. Nem voltak ott a szemben álló fél, Oroszország képviselői. Zelenszkij egyébként fordított előjellel – joggal – ugyanezt sérelmezte, amikor azt mondta, hogy Ukrajna (és Európa) nélkül nem lehetséges a megegyezés a háború lezárásáról. Az MSC a Le Monde szerint tanúja lehetett a „transzatlanti szakadásnak”, három napnak, amely megrengette a világot.

Kapkodás és alázás Münchenben

Európa, érzékelve saját ereje korlátait, erőforrásai gyengeségét, pánikol. A hét végén még az MSC zárónapján, Münchenben a külügyminiszterei, rá egy nappal Párizsban Macron francia elnök meghívására a legfontosabbnak tartott EU állam-, kormányfők, továbbá EU-vezetők és a NATO-főtitkár találkoztak. Régiónkból csak a lengyel kormányfő kapott meghívást – és természetesen Zelenszkij ukrán elnök.

Érdemi eredmény ezektől a sebtiben összerántott konzultációktól aligha várható. Kifejezték az EU-vezetés aggodalmát, hogy kihagyják őket az Ukrajna-tárgyalások folyamatából. J. D. Vance amerikai alelnök kemény müncheni beszéde ugyanebben az irányban hatott: meghökkenést és rémületet keltett Európában. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője szerint a Vance-beszéd provokálta Európát.

Az orosz és az amerikai küldöttség

– a sommás megállapítás Mike Waltztól, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójától származik. Néhány elemző meg is jegyezte, hogy ezzel a fajta leegyszerűsítéssel Waltz saját szegénységi bizonyítványát állította ki. Hasonlóan Waltzhoz, Marco Rubio külügyminiszternek, az amerikai delegáció vezetőjének sincsenek tapasztalatai Oroszországgal kapcsolatban. Rubiót Latin-Amerika-szakértőnek és Kína-ellenes héjának tartják. A harmadik küldöttnek, Steve Witkoffnak, Trump közel-keleti megbízottjának sincs túl sok köze Oroszországához, igaz, ő volt az, aki a moszkvaiakkal lezsírozta a fogolycserét.

Ez a kezdeményezés moszkvai hírek szerint az orosz féltől indult ki. Jelzésnek, gesztusnak szánták az amerikaiaknak, hogy tisztelettel és nagy reményekkel várják a tárgyalásokat, amelyek várakozásuk szerint nemcsak Ukrajnáról, hanem globális kérdésekről is szólnak. Witkoff a napokban Moszkvában járt, és Gulfstream G650ER különgépén ő vitte haza Marc Fogelt, az elengedett amerikait.

Ez az amerikai csapat kerülhet szembe az orosz küldöttséggel, amelyet a tapasztalt és dörzsölt Szergej Lavrov külügyminiszter vezet. 

•  A 77 éves Jurij Usakovot, egykori oroszországi amerikai nagykövetet, Putyin legfőbb külpolitikai tanácsadóját és az éppen ötven alatti 
• Kirill Dmitrijevet, a minden hájjal megkent oroszországi államférfi-üzletembert sejtik a moszkvai csapatban. 
• Beszélnek az SZVR első emberéről, Szergej Nariskinről is, aki szintén rutinos politikus. 

Marco Rubiónak és embereinek nehéz dolga lesz a bármilyen összetételű, de bizonyára kőkemény oroszországi tárgyalóküldöttséggel.