Helyreállítják az orosz-amerikai kapcsolatpiramist, Európa pánikol 

Oroszország első sikere, hogy Putyin megkapta Rijádban, amire évek óta várt – kommentálja a Frankfurter Allgemeine a tegnapi tárgyalásokat. Jurij Uszakov, az orosz tárgyalódelegáció tagja a szaúdi fővárosban a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: a Washingtonnal folytatott tárgyalások célja az orosz–amerikai viszony alapvető átformálása, visszatérés a normális kapcsolatokhoz. 

E mögött az az üzenet húzódik meg, hogy Ukrajna csak egy elem a két nukleáris szuperhatalom kapcsolatainak minden oldalú helyreállításában. Nyilván az erre nagyon fogékony Trumpot célozva az RFPI (Oroszországi Állami Vagyonkezelő) igazgatója, Kirill Dimitrijev kijelentette, az USA-t 300 milliárd dolláros kár érte az Oroszország-ellenes szankciók bevezetése folytán. Mindkét delegáció szerint a csaknem öt óra hosszáig tartó tárgyalás a vártnál többet hozott. Ezzel együtt továbbra is többesélyes az amerikai – orosz eszmecsere, amelynek legfőbb haszna, hogy egyáltalán létre jött. 

Ukrajna csak apropó az orosz–amerikai kiegyezésben

Közben mintha Washingtonnak is leesne, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem lehet tartós békefolyamatot elindítani. A CNN adásban Zelenszkij elnök kijelentette, hogy nem ismeri el a nélkülük kialakított, Ukrajna sorsát érintő esetleges döntéseket. Az igazi kérdés persze az, hogy 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter menti a menthetőt, szorgalmazza, hogy vonják be a két kimaradtat: Ukrajnát és Európát, az EU/NATO-t a tárgyalásokba. Jelenleg azonban szemmel láthatóan – Ukrajna apropóján – az orosz–amerikai kapcsolatpiramis helyreállítása folyik. A csúcs, Trump és Putyin személyes találkozója még hátravan, mint ahogy az alapok, köztük az ukrajnai konfliktus lezárása, a pillanatnyilag legveszélyesebb Balti-tengeri szembenállás feloldása is. 

Pánikban az EU és a NATO

Az első párizsi vészcsúcstalálkozóra Macronék a katonai szövetség ötödét, az európai nagyokat és a befolyásosabbakat hívta meg. Amerika nem volt jelen. A február 19-én tartandó második fordulóra az EU/NATO középmezőny van meghívva. A legfontosabb témák: 

• a védelmi kiadások növelése és 
• az Ukrajnába való katonai bevonulás békefenntartó erők formájában. 

Egyikben sem értek el megegyezést. Viszont nehéz volt nem észrevenni, hogy Lengyelország kivételével Kelet-Közép-Európa hiányzott. Lengyelország azért lehetett kivétel, mert Varsó jelenleg kivételesen lojális Brüsszellel szemben.

Scholz német kancellár „túl korainak” nevezte az európai békefenntartók Ukrajnába vezénylésének a gondolatát. Párizs is visszatáncolt. Ami a másik témát, a védelmi kiadások növelését illeti, a német vezető elvben egyetértett azok növelésével. Különösen azt méltatta, hogy

Starmer nagy-britanniai kormányfő hasonlóan óvatosan nyilatkozott – lehetségesnek tartja, hogy európai békefenntartó erők menjenek Ukrajnába. 

Ami a békefenntartókat illeti, ha a többdandárnyi NATO-katona megérkezne Ukrajnába, azt Oroszország a legvastagabb vörös vonal átlépésének, háborús oknak, NATO-támadásnak veheti. Ezt Lavrov is megerősítette. Továbbá számítani lehet arra is, hogy a Balti-tengeren, az orosz hadihajókon, a kalinyingrádi háromszögbe telepített Iskander taktikai ballisztikus rakétákon élesítik az 5-50 kilotonnás nukleáris robbanófejeket. 

Budapestet figyelmeztették?

Eközben folyik a (tárgyaló)asztal alatti lábrugdosás. Hírszerzési források nem zárják ki, hogy az ukrán dróntámadás egy kazahsztáni olajat szállító orosz olajvezeték-szivattyúház ellen akár Budapestnek szóló figyelmeztetés is lehetett. Magyarország ugyanis kazah olajat venne és várja a vezetéken jövő próbaszállítmányt.