Szakemberhiány és új trendek: hogyan alakítja a háború az ukrán munkaerőpiacot?

A háború kezdete óta több mint nyolcmillió ukrán hagyta el az országot, főként nők és gyerekek, és több mint 12 millió ember vált belső menekültté. Az ENSZ jelentése szerint a kivándorlók többsége hosszú távon is külföldön maradhat, mivel az európai országok kedvező munkalehetőségeket és oktatási feltételeket kínálnak. A migrációs hullám miatt Ukrajna történetének egyik legsúlyosabb munkaerőhiányával néz szembe. Az egyik legnagyobb veszteség az aktív korú munkavállalók elvándorlása, ami különösen az ipari szektorban, az építőiparban és az egészségügyben érezteti a hatását. Az Ukrán Nemzeti Bank becslése szerint a háború miatt a munkaerő 20 százaléka kiesett az aktív gazdasági termelésből. A demográfiai válság további súlyosbodását mutatja, hogy 2024 első fél évében mindössze 87 655 gyermek született, 9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest, miközben a halálozások száma 250 972 fő volt. Minden egyes újszülöttre tehát három halálozás jut, amely hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a munkaerő utánpótlását.

Munkaerőhiány a kulcságazatokban

A legnagyobb munkaerőhiány az építőiparban, a feldolgozóiparban, az egészségügyben és az IT-szektorban tapasztalható. Az építőiparban a háborús pusztítás következtében óriási szükség lenne mérnökökre, építőmunkásokra, gépészekre és útépítőkre, de sokan közülük vagy a hadseregben szolgálnak, vagy külföldre távoztak. Az újjáépítéshez több tízezer szakember bevonására lenne szükség, de az ágazatban nincs elég munkaerő a projektek kivitelezésére. Az egészségügy szintén nagy veszteségeket szenvedett el, hiszen az orvosok és ápolók egy része elmenekült, vagy más országokban keresett munkát, miközben egyre több sebesült katona és civil szorulna ellátásra. Az egészségügyi dolgozók hiánya különösen a frontvonalhoz közeli területeken okoz súlyos problémákat. A mezőgazdaság is megszenvedte a háborút, hiszen sok gazdálkodó elmenekült, vagy elveszítette földjeit, emiatt egyre kevesebb a képzett agronómus és állattenyésztő szakember. Eközben a digitális gazdaság területén megnőtt a kereslet a kiberbiztonsági és mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek iránt.

Új szakmák és növekvő kereslet

A háború következtében új szakmai trendek alakultak ki, és bizonyos területeken megnövekedett a kereslet. A haditechnikai és drónipar például rohamosan fejlődik, és mérnökök, programozók, valamint elektronikai szakemberek számára kiemelkedő lehetőségeket teremt. Az ukrán kormány komoly támogatásokat biztosít a haditechnikai startupoknak, így ez az ágazat az egyik legdinamikusabban fejlődő szektorrá vált. Az IT és a kiberbiztonság is kulcsszerepet kapott, hiszen az állami digitalizáció és az informatikai biztonság kiemelt prioritássá vált. Az IT-szakemberek iránti kereslet különösen a blokklánc-technológia, a mesterséges intelligencia és a szoftverfejlesztés terén nőtt meg. A mentálhigiénés szakemberek és pszichológusok iránti kereslet is jelentősen megnőtt, hiszen a háború következtében egyre több ember szenved poszttraumás stressz-zavarban (PTSD). A katonák, menekültek és háborús övezetekben élők rehabilitációja elengedhetetlenné vált. 

A szakemberek visszacsábításán dolgoznak 

Az ukrán kormány számos programot indított a szakemberek visszacsábítására. A Visszatérés Ukrajnába program célzott ösztöndíjakat és támogatásokat kínál a külföldön élő szakembereknek, hogy visszatérjenek, és részt vegyenek az ország újjáépítésében. A kormány emellett adókedvezményeket biztosít azoknak a vállalkozóknak, akik hazatérnek, és új céget alapítanak, a Diia.Business program keretében pedig külön támogatásokat kínálnak a visszatérő vállalkozóknak. 

A munkaerőképzési programok is kiemelt szerepet kapnak, hiszen számos átképzési és szakmai továbbképzési program indult annak érdekében, hogy a hazatérő ukránokat felkészítsék a megváltozott munkaerőpiaci igényekre.

A háború tehát drasztikus hatást gyakorolt az ukrán munkaerőpiacra, és a kivándorlás miatt egyre súlyosabb szakemberhiány tapasztalható. Az ukrán kormány több programmal igyekszik enyhíteni a helyzeten, ám továbbra is kérdéses, hogy ezek a kezdeményezések hosszú távon képesek lesznek-e visszafordítani a negatív tendenciákat.