Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök szerdai telefonbeszélgetése azt jelenti: Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni. Ezt a vízválasztó határt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vonta meg vasárnap.
Ez egy erőteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy mostantól párbeszéd útján próbáljuk majd megoldani a problémákat. És most már a békéről fogunk beszélni, nem a háborúról
– idézte az MTI Peszkovot, aki a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml, Putyin című műsorában beszélt. „Mi volt az előző (amerikai) kormányzatnál? Nincs párbeszéd, háború a végsőkig. Ez volt az előző kormányzat hivatalos álláspontja. Trump elnök nyilatkozataiból ítélve: a problémákat párbeszéd útján oldjuk meg, nincs háború, béke kell. Az ilyen álláspontnak, elvileg, minden épeszű ember vagy állam számára rokonszenvesebbnek kellene lennie” – tette hozzá.
Felvetődött a kérdés, ha tárgyalni akarnak, hogy utazhatnak orosz hivatalnokok Amerikába, miután a nyugatiak az elmúlt években számtalan szankciót vetettek ki Oroszország és vezetői, üzletemberei ellen.
Peszkov úgy reagált: az oroszok elleni szankciók bármikor visszavonhatók, és Trump elnök is bármikor felkeresheti Oroszországot.
Az orosz tapasztalat a nyugatiakkal eddig az volt a szóvivők szerint, hogy vigyázniuk kell, ne vezessék meg őket, mint a 2014–2015-ös minszki megállapodásokkal. Most azonban jobb a helyzet, mert
vége van a romantikus időszaknak. Most a pragmatizmus ideje van, az elmúlt évek tapasztalataiból kell meríteni. És éppen ez, az elmúlt évek tapasztalatai segítenek abban, hogy ne essünk bele a hamis ígéretek hálójába.
Peszkov elmondta: Oroszország nem felejti el, hogy más kérdésekben is becsapták, például amikor megígérték neki, hogy a NATO-t nem fogják keleti irányba bővíteni.
A szóvivő szavai egybevágnak azzal, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott néhány napja Dubajban a nagy port felvert interjúban, amit Tucker Carlson amerikai médiaszövetségnek mondott: Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Orbán kiemelte, hogy bár sokan azt gondolják, az nem Ukrajnáról szól, hanem a NATO bővítéséről. Ennek megakadályozása volt Moszkva fő motivációja, amikor megszállta Ukrajnát.
Peszkov ezzel egybevágóan azt hangoztatta, még a minszki megállapodások is lehetőséget adtak az ukrán probléma rendezésére.
Ukrajna is sértetlen maradt volna, és a Donyec-medencei oroszokat sem bántalmazták volna, nem lett volna polgárháború, a Donyec-medencei orosz emberek nem vágytak volna arra, hogy elszakadjanak Ukrajnától, hogy elhagyják Ukrajnát, hogy elhagyjanak egy olyan országot, amely tankokkal és harci gépekkel löveti a népét. Mindez talán nem történt volna meg.
A minszki megállapodásokban lépésről lépésre rögzítették a rendezéshez megteendő lépéseket, logisztikai láncolatot írtak elő, csakhogy később kiderült: sem a Nyugat, sem Ukrajna akarta ezeket végrehajtani.
Ukrajna „nem túlságosan képes felelősséget vállalni a szavaiért” – fogalmazott a szóvivő, aki szerint Ukrajna nem is vazallusa, hanem csak „rossz szolgája” az Egyesült Államoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.