BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zabálja a nyugati fegyvert Ukrajna, mert szovjet módra harcol – ez NATO-bírálat

Sohasem jött jókor az oroszokkal harcoló ukrán hadseregnek a bírálat NATO-körökből, de most ez különösen érzékeny időpontban érkezett. Az ukrán hadsereg brit források szerint szovjet taktikával használja fel a tömérdek kapott nyugati fegyvert.

Az elmúlt években untig megismert minta: Volodimir Zelenszkij újabb és újabb fegyvereket és fegyverrendszereket követel a NATO-tól, hogy az ukrán álláspont szerint ezekkel védje meg a nyugatiakat az oroszoktól. Az ukrán elnök számára nagyon kényelmetlen időpontban érkezett komoly nyugati kritika a fegyverek felhasználásáról, miközben az ukrán elnök azért harcol, hogy egyáltalán odajusson a béketárgyalások asztalához.

Ukrán hadsereg: sortüzekre használták a méregdrága brit NLAW precíziós rakétákat, kiképzésre nem is igazán volt idő
Ukrán hadsereg: sortüzekre használták a méregdrága brit NLAW precíziós rakétákat, kiképzésre nem is igazán volt idő / Fotó: AFP

Donald Trump friss kormányzata ráadásul félreérthetetlenül a nyugat-európaiak tudtára adta, hogy fel kell fegyverkezniük a biztonságuk érdekében, mert az Egyesült Államok eddig túlvállalta magát.

Brit védelmi források épp most azt állítják, hogy az ukránok elpazarolták a kapott fegyvereket és felszereléseket. A The Sunday Telegraph arról ír: a NATO emiatt megorrolt Ukrajnára.

Szovjet hadsereg: tömegtűzerő; NATO: kombinált fegyverzet, összehangolt precíziós csapások

A probléma, amelyet a lap forrásai kiemeltek, hogy a nyugatiak adományozta fegyverzetet az ukrán hadsereg a három és fél évtizeddel ezelőtt összeomlott Szovjetuniótól örökölt taktikával használja fel. Ismert, a szintén szovjet örökös Oroszország az olcsó tömegtűzerőt részesíti előnyben a NATO-ban preferált precíziós csapások helyett.

Egy brit katona, aki ukránokat képzett ki Ukrajnában, a lapnak elmondta: a kelet-európai ország katonái 

úgy használják az Egyesült Királyság adományozta NLAW hordozható páncéltörő rakétavetőket, „mintha RPG-k lennének”. 

Az RPG az orosz hadsereg használta lényegesen olcsóbb tankelhárító gránátvető.

Az NLAW precíziós támadásra tervezett egyszer használatos rakéta, amiből egy darab 20 ezer fontba (majdnem tízmillió forintba) kerül. A britek több mint ötezret szállítottak belőle Ukrajnának.

A forrás szerint az ukránoknak videóra kell venniük, hogy rendeltetésszerűen használják az NLAW-kat. A videók azonban azt mutatják, hogy egyszerre öt-hat NLAW-t eltüzelve támadnak. Egyetlen ilyen „sortűz” ötvenmillió forintba vagy még többe kerül. 

Oroszország eközben olyan tömegben állítja elő az olcsó tűzerőt, amivel a NATO nem bírja felvenni a tempót. A fegyverei más taktikára készülnek, mint az oroszoké. 

A NATO magas technológiájú fegyvereket fejleszt, amelyek más fegyverekkel kombinálva, manőverező harci taktikára alkalmasak. 

A kombinált fegyverzet olyan módszer, amellyel a csapatok tüzérség, páncélzat és légi támogatás összehangolt támogatása mellett túlmanőverezik az ellenfelet. Pontos fegyverekre, megbízható kommunikációra és magasan képzett parancsnokokra van szükség hozzá, akik mély ismeretekkel rendelkeznek az egész harcmezőről.

Az oroszok ezzel szemben függetlenül mozgó, akár „feláldozható” egységeket alkalmaznak, amelyek előrenyomulnak, hogy a tüzérséget a megfelelő pozícióba helyezhessék, és felőrölhessék vele az ellenséget. Tankokat ritkán használnak támadáshoz, inkább távolról lövetik velük az ellenséget. 

Nem volt idő a kiképzésre, volt, hogy a nyugatiak az oldalfegyverükhöz kaptak

A lap forrásai szerint soha nem volt rá elég idő, hogy az ukránokat kiképezzék a fejlett NATO-taktikákra. A kiképzést brit tartalékosok végezték, több hónapnyi anyagot sűrítve kéthetes kurzusokba. 

Nem csak az idő volt kevés, állítólag az ukránok gyakran vitába szálltak a kiképzőkkel azzal érvelve, hogy a NATO módszerei alkalmatlanok voltak azon a terepen, amelyet a nyugati szakértők nem is ismernek. Ezek a viták időnként fűtötté is váltak az egyik forrás szerint. Előfordult olyan is, hogy a kiképzőknek az oldalfegyverükhöz kellett kapniuk, mert fenyegetve érezték magukat az ukránok által.

Az ukránoknál hátrahagyható a fegyverzet, a NATO-ban nem

Mindemellett a fegyverzethez való viszony is más. 

A NATO „semmit se hagyunk hátra” elvet alkalmaz. 

Az ukránok azonban a brit lap forrásai szerint ismétlődően hátrahagytak Javelin rakétavetőket az oroszoknak, amelyek újra felhasználhatók, és a jelentések szerint egyenként százezer fontba (ötvenmillió forintba) kerülnek. Ez a felfogás is szovjet örökség. A felszerelés státusza ebben a körben: félig-meddig hátrahagyható.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.