Bár a két ország vezetői egy héten keresztül egymást csépelték a közösségi médiában, az Egyesült Államok és Ukrajna minden jel szerint megállapodott egy közös ásványkincsprojektről, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök várhatóan pénteken fog aláírni Washingtonban. A szerződés tartalma azonban nem biztos, hogy pontosan tükrözi az ukrán erőforrások helyzetét.
„Úgy hallottam, hogy pénteken jön” – mondta Donald Trump kedden az Ovális Irodában újságíróknak, Zelenszkijre utalva, aki korábbi vitájuk ellenére személyesen is találkozna az elnökkel.
A Fehér Ház keddi közleménye szerint az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői sikeresen megállapodtak a kritikus ásványkincsek, valamint az olaj és a gáz kitermelésének közös fejlesztéséről, amelyet Trump az első lépésnek tekint az Oroszországgal kötendő tűzszünet elérése felé.
Az alku azután jött létre, hogy az USA elvetette a követelést: Kijev vállalja, hogy az amerikai segélyek visszafizetésének egyik formájaként 500 milliárd dollárt fizet be az erőforrások kitermeléséből egy alapba. Cserébe azonban a megállapodás szövegében továbbra sem szerepelnek az amerikai biztonsági garanciák, amelyeket Kijev korábban „alapvető feltételként” jellemzett.
Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy Ukrajna gazdasági kapcsolatokon keresztül valójában de facto biztonsági garanciákat kapna az Egyesült Államoktól. A részletes megállapodást várhatóan később dolgozzák ki.
A szöveg foghíjas, de ez lehetővé teszi a finomabb pontok fokozatos kidolgozását. Ahhoz viszont tökéletes, hogy Trump politikai győzelmet hirdethessen belföldön, míg Zelenszkij egy kicsit enyhíthet az USA-val kialakult feszültségeken
– kommentálta a megállapodást Justin Logan, a Cato Intézet védelmi és külpolitikai tanulmányok igazgatója a Bloombergnek.
A megállapodással azonban van egy komoly probléma, és azt nem a szövegben lehet megtalálni, hanem a föld alatt.
Az amerikai elnök többször is kijelentette, hogy 500 milliárd dollárnak megfelelő összeget szeretne a ritkaföldfémekből és más ásványkincsekből, amelyekkel Ukrajna visszafizethetné az elmúlt három évben neki nyújtott pénzügyi és katonai támogatást.
Az országnak azonban – annak ellenére, hogy egyes jelentések tízezer tonnányi nyersanyagról beszélnek az ukránok lába alatt – nincsenek olyan jelentős és már feltárt készletei, amelyeknél rövid időn belül el lehetne kezdeni a kitermelést.
Ukrajnának van néhány kereskedelmi bányája olyan kritikus ásványi anyagokból, mint a titán és a gallium, de ezek nem olyan fontosak Trump számára, mint a csipipar számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémek.
De még ha az országnak vannak is gazdaságilag életképes lelőhelyei, a Nyugatnak még mindig egy nagy kihívást kell leküzdenie: a legtöbb európai tagállam ugyanis kénytelen az általa bányászott ritkaföldfémeket Kínába küldeni finomításra, mivel az ázsiai nagyhatalom uralja ezen anyagok feldolgozását.
S bár ebben az USA kevésbé érintett, az Ukrajnával kötött ásványkincsalkuval a legnagyobb gazdasági riválisának nyújtana támogatást, és tovább növelné saját ipara függőségét Kínától.
Ukrajna is fejet hajtott Trump előtt: hiába fenyegetőzött Zelenszkij, aláírták az ásványkincs-megállapodást
Megérte feleslegesen vitatkozni. Hiába erőszakoskodott Zelenszkij, az ukrán kormány rájött, hogy csak az ásványkincsekkel tudják megtartani az amerikai támogatást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.