Donald Trump bejelentette: jön a kölcsönös vámrendszer

„A méltányosság kedvéért úgy döntöttem, hogy kölcsönös vámot fogok kivetni az országokra” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban egy sajtótájékoztatón.

A politikus ma egy dokumentumot írt alá, amelyben utasította a kormányt, hogy számolják ki: milyen intézkedéseket kell hozni az egyes országok ellen. A vámok nem ma lépnek hatályba, de heteken belül megkezdődhet a kivetésük, miközben Donald Trump kereskedelmi és gazdasági csapata tanulmányozza a kétoldalú kapcsolatokat.

A kereskedelmi minisztérium országonként fog javaslatot tenni az illetékekre, amelyben a vámok mellett az állami támogatásokat és más szabályokat is figyelembe vesznek. Trump szerint kölcsönös vámrendszer lép életbe hetekben belül: azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanolyan mértékű illetékkel sújtja az Egyesült Államok. 

Az elnök kijelentette, hogy nem lesz lehetőség kivételre vagy mentességre az új rendszerben, egyben közölte: a kölcsönös illetékek mellett importvámot vezet be a jövőben az autókra, a félvezetőkre és a gyógyszerekre. Trump szerint külön figyelnek arra is, amikor az árut más országokon keresztül szállítják.

Források a Bloombergnek elárulták: a törekvés célja továbbá, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek egyes országokkal a vámokról és a kereskedelmi akadályok csökkentéséről. Ha egy ország csökkenti a a saját vámjait, akkor az Egyesült Államok sem fog kivetni sápot.

Mi a vám?

A vám az importált árukra kivetett adó. Amikor egy amerikai cég terméket importál, akkor a vállalat vámot fizet az illetéket beszedő amerikai hivatalnak. Sokan úgy gondolják, hogy a megemelt vámok csak a külföldi országokat terhelik. Ez azonban nem igaz, ugyanis a sápot mindig az importáló vállalatoknak kell kiegyenlíteniük, akik ezt a költséget részben vagy teljesen hozzáadják a behozatott termék árához. 

A vámok mellett érvelő politikusok és elemzők szerint viszont a vámok védik a helyi munkahelyeket és fellendítik a hazai termelést: a magasabb illeték ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy többet termeljenek az Egyesült Államokban. Sőt, a sápok megvédhetik a nemzetbiztonsági szempontból fontos iparágakat. 

Nem utolsó szempont az sem, hogy Kína rosszul jár, mivel az exportőrei elveszítik az amerikai piacot, ami a kínai gazdaságot is lassítja. A kritikusok ellenben a drágulásra hívják fel a figyelmet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a védett cégek verseny nélkül elkényelmesednek, és nem hajtanak végre fejlesztéseket. 

Egy másik fontos szempont, hogy a célba vett ország sem tétlenkedik, és szintén vámokat vet ki az amerikai exportra, amit Kanada, Mexikó és Kína jelzett már. Érdemes megemlíteni, hogy Washington az elmúlt években egyre inkább a protekcionizmus felé mozdult el függetlenül attól, hogy a Fehér Házban republikánus vagy demokrata elnök ül: Trump elődje, Joe Biden is előszeretettel élt a vámokkal.