Újabb fontos régióból szorulhat ki Európa
Afrika az elmúlt évtizedekben egyre inkább a nagyhatalmak versengésének terepévé vált, nem feltétlenül csak katonai, de legalább annyira gazdasági szempontból is.
Kína Afrikában: nyersanyagok és infrastruktúra
Kína az elmúlt két évtizedben jelentősen növelte jelenlétét Afrikában, amely a kínai külpolitika egyik központi elemévé vált. A stratégia alapja a gazdasági együttműködés, amely infrastruktúra-fejlesztésekre és nyersanyag-kitermelésre összpontosul. A kínai modell jellemzője, hogy a befektetésekhez nem kapcsolódnak politikai feltételek, ami vonzó alternatívát kínál az afrikai országok számára a nyugati megközelítéssel szemben.
A kínai Övezet és út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) kulcsszerepet játszik Afrika gazdasági integrációjában. Ez a program tetemes pénzügyi támogatást biztosít infrastruktúra-projektekhez, amelyeket gyakran kínai cégek terveznek és kiviteleznek. Az ilyen projektek nemcsak az afrikai gazdaságok fejlődését segítik elő, hanem Kína politikai befolyását is növelik a kontinensen.
Kína gazdasági érdekei Afrikában két fő területre összpontosulnak: nyersanyagok kitermelésére és az afrikai piacok bővítésére. Az afrikai országok gazdagok ásványkincsekben, például olajban, rézben és kobaltban, amelyek elengedhetetlenek Kína ipari fejlődéséhez. Emellett Afrika hatalmas piacot jelent a kínai termékek számára, ami tovább erősíti Kína gazdasági kapcsolatát a régióval.
A kínai befektetések egyik sajátossága a „kölcsönös előnyök” elve. Ez azt jelenti, hogy Kína nemcsak nyersanyagokat exportál Afrikából, hanem infrastrukturális projekteket is finanszíroz, amelyek munkahelyeket teremtenek, és javítják az életminőséget. Ugyanakkor ezek a projektek gyakran kínai cégeknek és munkásoknak kedveznek, ami kritikákat vált ki az afrikai közösségek részéről.
Az USA és Afrika: az erőforrások fenntartható kihasználása partneri alapon
Az Egyesült Államok hosszú ideig elsősorban segélyalapú kapcsolatot tartott fenn az afrikai országokkal, emellett erős politikai és katonai befolyást is felépített. A 2022-ben bemutatott Afrika-stratégia azonban jelentős változásokat ígér a korábbi megközelítésekhez képest. A stratégia deklarált célja, hogy egyenrangú partnerséget alakítson ki az afrikai országokkal. Az előző, demokrata, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció idején rakták össze, és tartalmaz olyan elemeket, amelyek meginoghatnak Donald Trump elnöksége idején.
A stratégia négy fő célkitűzést határoz meg: nyitott társadalmak támogatása, demokratikus és biztonsági eredmények előmozdítása, gazdasági lehetőségek bővítése, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem és az igazságos energiaátmenet támogatása. Ezek az irányelvek egy átfogóbb megközelítést tükröznek, amely nemcsak a rövid távú válságkezelésre összpontosít, hanem hosszabb távú partnerségeket is épít.
Az Egyesült Államok gazdasági stratégiája Afrikában elsősorban kereskedelmi és befektetési programokra támaszkodik. Az olyan kezdeményezések, mint az African Growth and Opportunity Act (AGOA) célja az amerikai–afrikai kereskedelmi kapcsolatok erősítése. Ezek a programok különösen fontosak abban, hogy alternatívát kínáljanak Kína növekvő gazdasági befolyásával szemben, miközben elősegítik az afrikai gazdaságok fejlődését.
A biztonságpolitika szintén kiemelt szerepet kap az amerikai stratégiában. Az Egyesült Államok célja, hogy támogassa az afrikai katonai és biztonsági intézményeket, miközben előmozdítja azok legitimitását és elszámoltathatóságát. Ez a megközelítés nemcsak a regionális stabilitást szolgálja, hanem hozzájárulhat a demokratikus értékek megerősítéséhez is.
Az új stratégia külön figyelmet fordít Afrika demográfiai és gazdasági potenciáljára. Az előrejelzések szerint Afrika lakossága 2050-re eléri a világ népességének 15 százalékát, miközben jelentős ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a zöldenergia-átmenethez. Az Egyesült Államok célja ezen erőforrások fenntartható kihasználása és annak biztosítása, hogy Afrika aktív szerepet játsszon a globális problémák megoldásában.
Az amerikai stratégia egyik legfontosabb eleme az afrikai vezetők bevonása és hangjuk felerősítése a nemzetközi döntéshozatalban. Az Egyesült Államok elismeri Afrika kulcsszerepét olyan globális kihívások kezelésében, mint a pandémiák vagy az élelmiszer-biztonság. Ezért törekszik arra, hogy szélesebb körű együttműködést alakítson ki az afrikai kormányokkal és a civil társadalommal.
Az EU nem találja a helyét a két óriás közt Afrikában
Az Európai Unió a kontinensen nyitva álló lehetőségek dacára egyre inkább kiszorul Afrikából. Ennek oka egyrészt a történelemben keresendő, hiszen az EU tagállamai közül például Franciaország, Belgium, Portugália korábbi gyarmattartók, amelyek ugyan sok esetben máig szoros kapcsolatokat ápolnak az egykori gyarmatokkal, de megítélésük vegyes.
A franciák például olyan, országonként változó tartalmú kétoldalú szerződéseket kötöttek a függetlenné vált gyarmataikkal, amelyek lehetővé tették, hogy katonákat állomásoztassanak a területükön, valamint gazdasági befolyást is biztosítottak a számukra – nyilatkozta nemrég a Magyar Nemzetnek Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.
Abdelmalek Alaoui, a Guepard Group tanácsadó cég és a Marokkói Stratégiai Intelligencia Intézet vezetője korábban lapunknak elmondta, hogy Európa és Afrika kapcsolata ma diszfunkcionális. Európa erkölcsileg akarja kioktatni Afrikát, miközben maga sem feltétlenül erkölcsösen lép fel.
„Miközben azt nem adják meg nekünk, amit mi várunk: sok befektetést, és nemcsak olyat, ami munkaerőköltség-alapú, hanem ami innováció.”
Ugyanakkor meg azt kérik tőlünk, hogy tartsuk féken a migrációt. Ez egyszerűen nem működik. Ha nem fektetsz be a migránsokat kibocsátó zónába, hogy prosperitást teremts, hogyan várod, hogy az illegális migráció elleni pajzsoddá váljon?
– tette fel a költői kérdést a szakértő.
Az európaiak most valahol a fent vázolt kínai, illetve amerikai stratégia között keresik az útjukat, és a kapcsolatok inkább kétoldalú megegyezéseken, semmint európai szintű megállapodáson alapulnak, bár ez Alaoui szerint nem is feltétlenül baj.
Az EU és Afrika közötti együttműködésnek számtalan módja lenne többek között olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energiabiztonság. De a turizmus, a technológia, az infrastrukturális beruházások szintén jó lehetőségeket teremthetnének Európa számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.