Az olajon és a földgázon kívül a műtrágya is kulcsfontosságú bevételt jelent Oroszországnak, és az export az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók ellenére jelentősen megugrott az Európai Unióba is. Az élelmiszer mellett a műtrágya sem esik a büntetőintézkedések hatálya alá, Brüsszel csak vámokat javasol, és arra próbálja rávenni az európai gazdákat, hogy inkább feldolgozott állati trágyát használjanak a vegyi anyagok helyett.
Tavaly 33 százalékkal nőtt az EU-ba irányuló orosz műtrágyaexport, elérte a 6,2 millió tonnát, az értéke pedig meghaladta a 2,2 milliárd eurót. (Egy euró 399,4 forint.) Becslések szerint ebből 550 millió eurós adóbevétele származott az orosz államnak.
A 27-ek közül Lengyelország az első számú piac, ahol az összeomlás szélén áll a műtrágyaipar; az orosz export megduplázódott tavaly. Az EU teljes műtrágyaimportjának a 26 százaléka Oroszországból származik (2022-ben még csak 17 százalék volt), a második Egyiptom 15, a harmadik Marokkó 14 százalékkal.
Oroszország globálisan is megkerülhetetlen ezen a területen. Andrej Gurjev, az ágazati szövetség elnöke decemberben úgy becsülte, hogy az előállított mennyiség tavaly éves összevetésben 6-7 százalékkal, 63 millió tonnára nőtt a 2023-as 59,3 millió tonnáról.
Ez abszolút rekord, amilyent nem láttunk a szovjet idők óta, és az elmúlt kilenc év jelentős befektetéseinek a következménye
– idézte a szavait az Interfax hírügynökség.
Az export is rekordot jelentő 40 millió tonnára ugrott, és az előző évihez képest jelentősen nőtt Európán kívül is:
Ráadásul nincs is megállás. Gurjev a héten azt nyilatkozta a Rosszijszkaja Gazetának, hogy az ágazat vállalatai jelenleg több mint 1500 milliárd rubel értékű projekteket hajtanak végre. (Egy rubel 4,3 forint.) Ennek következtében a termelés 2030-ra a harmadával, 80 millió tonnára, a kivitel pedig a tavalyihoz képest 40 százalékkal, 58 millió tonnára nőhet.
Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy energia- és klímakérdésekkel foglalkozó programigazgatója a Reutersnek írt véleménycikkében kifejti, hogy az orosz vállalatok világszerte kihasználták az ukrajnai inváziót követő áringadozást, és a műtrágyákat 20 százalékot meghaladó, meredek árengedményekkel kínálták, ami lehetővé tette, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek.
Ez legjobban Latin-Amerikára igaz, ahol a mezőgazdasági export a gazdaság egyik fő hajtóereje.
Brazília lett az orosz műtrágya legnagyobb piaca,
globális értékesítésének 25 százalékát teszi ki évente mintegy négymilliárd dollárral.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a globális élelmiszer-előállítási láncokba való beágyazódással Moszkva új geopolitikai befolyásra tett szert, különösen az olyan régiókban, mint Latin-Amerika és Dél-Ázsia, amelyek nagymértékben ki vannak téve a mezőgazdasági sokkoknak. Az orosz műtrágyaexport bármilyen jövőbeli zavara – akár szankciók, akár piaci változások miatt – súlyos következményekkel járhat nemcsak a regionális gazdaságokra, hanem a globális élelmiszerárakra is.
A piaci előretörésnek köszönhetően a legnagyobb orosz gyártók, az Uralchem, az Acron Group és az EuroChem jelentős mennyiségű készpénzzel rendelkeznek és agresszívan terjeszkednek. Az EuroChem nemrégiben indított be egy egymilliárd dolláros költséggel épített műtrágyagyárat Brazíliában, az Uralchem pedig az oroszországi Perm régióban épít hatalmas új termelőüzemeket.
Az európai műtrágyaipar eközben továbbra is küszködik. A gyártóknak az oroszokénál jóval magasabb bérköltségekkel, szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal és gyengébb politikai támogatással kell megküzdeniük.
A versenyfeltételek kiegyenlítésére az európai gyártók erőteljesebb válaszlépéseket sürgetnek.
A Fertilisers Europe ágazati szervezet 30 százalékos azonnali vámminimumot javasolt, amely hathavonta emelkedne. Egyesek szerint azonban talán már túl késő.
Az Európai Bizottság az orosz függést részben az állati eredetű trágya használatának bővítésével oldaná meg, ami nemcsak Moszkva bevételeit csökkentené, de egyúttal fenntarthatóbb modell is lenne. Christopher Hansen agrárbiztos szerint az állattenyésztő szektor képes ehhez biztosítani az alapanyagot.
A bizottság emellett január végén vámokat is javasolt az orosz műtrágyára, ezt azonban néhány tagállam ellenzi, mert növelné a gazdák költségeit. A természetes trágya kutatások szerint mindössze 5 százalékkal csökkentené a költségeket az állattenyésztő régiókban. Az EU ráadásul hagyományosan igyekezett is korlátozni a kezeletlen állati trágya használatát annak magas nitrogéntartalma miatt, ami szennyezheti az élővizeket és a vízforrásokat.
Az Oroszországból származó LNG-import is nőtt
Megzuhantak az EU és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai Ukrajna Oroszország általi megtámadása és az unió emiatt elrendelt szankcióinak bevezetése óta. A tilalmak ismeretében nem meglepő, hogy az Oroszországból érkező behozatalt az energiahordozók egyébként csökkenő mennyiségű importja uralja, de a kereskedelemben – mint az Eurostat friss elemzése kimutatta – az utolsó negyedévben az EU orosz LNG-importja még nőtt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.