Életjeleket mutat a német gazdaság
A német ipari termelés januárban 2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami meghaladja az elemzők 1,5 százalékos előrejelzését. Ugyanakkor éves összevetésben 1,6 százalékos csökkenést regisztrált a német a statisztikai hivatal. A kedvezőbb adatok elsősorban az autóiparnak (6,4 százalék havi szinten) és az élelmiszeriparnak (7,5 százalék) köszönhető.
Az viszont nagy kérdés, hogy tartós emelkedés várható-e. A magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt a német GDP 2024-ben 0,2 százalékkal, 2023-ban pedig 0,1 százalékkal zsugorodott éves szinten. A 2000-es évek eleje óta ez az első alkalom, hogy a német gazdaság teljesítménye két egymást követő évben is csökken. Egyelőre Németország problémái főként az iparra koncentrálódnak:
öt évvel a koronavírus-járvány kezdete után a német ipari termelés még mindig 10 százalékkal elmarad a pandémia előtti szinttől.
A feldolgozóipari kapacitáskihasználás csak a pénzügyi válság és a kezdeti leállások idején tapasztaltakhoz hasonlítható alacsony szinten van. Mivel az ipar nagy szerepet játszik a német gazdaságban, az ágazat problémái átgyűrűznek más szektorokra is. A termelés drágulása a versenyképesség elvesztésével járt együtt, így az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német vállalatokat a beszállítói pozíciókból.
Az Európát sújtó energiaválságból semmit nem éreztek a Távol-Keleten, az ázsiai cégek pedig kihasználják a helyzeti előnyüket. Németországban a vállalatok tavaly sorra jelentették be a leépítéseket és a gyárbezárásokat.
A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen, mivel Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltatja, így a januári adat pozitív hír lehet hazánknak is.
A német ipar kétharmada költözne külföldre a drága energia miatt
A német ipar többsége, csaknem kétharmada azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át tevékenységét. A Baker Tilly könyvvizsgáló cég által végzett felmérésben a megkérdezett cégek 73 százaléka szerint „nagyon valószínű” vagy „valamelyest valószínű” az üzleti tevékenység külföldre költöztetése. A válaszadók 23 százaléka szerint az áthelyezés „kevésbé valószínű”, és csak négy százalék mondta azt, hogy „nem valószínű”.
