BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Még el se indult, máris fúrják az EU-ban a nekünk is reményt hozó német kiadási gigatervet

Eddig mindenki arról beszélt Európában, hogy Németországnak sürgős gazdaságélénkítésre lenne szüksége, ez kihúzná a gödörből az eurózóna szekerét. Most, a német költségvetési csomag bejelentése után viszont a dél-európai államok máris féltékenyen kritizálják a pakkot, mondván, az jókora versenyelőnyhöz juttatja a németeket a jogosulatlan támogatások révén.

Az Európai Unió kormányai attól tartanak, hogy a leendő német kancellár radikális költekezési tervei torzítják az unió egységes piacát, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthatnak az országnak.

Merz német Macron francia elnök
Friedrich Merz leendő német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök – Párizs máris fúrja a német élénkítőcsomagot / Fotó: AFP

Egy hónappal azután, hogy az előrehozott választásokon Friedrich Merz szerezte meg a kancellári poszthoz szükséges többséget, gyorsan cselekedett, és még a régi törvényhozás segítségével tető alá hozta minden idők egyik legnagyobb német költségvetési élénkítőcsomagját. A várakozások szerint a pakkra ma a törvényhozás felsőháza, a Bundesrat is rábólint. 

Ez lehetővé tenné, hogy a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadásokat kivonják a szigorú német költségvetési szabályok alól, valamint létrehozzanak egy 500 milliárd eurós alapot az infrastruktúra és a zöldenergia fejlesztésére.

Még el se kezdődött, máris aggódnak

Bár Németország európai szövetségesei általában üdvözlik Berlin régóta várt költekezési fordulatát, sokan aggódnak annak hatásai miatt, különösen most, amikor a gazdaságok még mindig próbálnak talpra állni a Covid és az ukrajnai háború kettős sokkjából, miközben egy amerikai kereskedelmi háború fenyegetése is a levegőben lóg.

Az EU vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – ahol Németországot a leköszönő kancellár, Olaf Scholz képviselte, mivel az új kormánykoalíció még nem alakult meg – a kérdés nem került napirendre. A fókusz a kontinens védelmi képességeinek fejlesztésére irányult.

Ennek ellenére a téma már most nyugtalanságot kelt az unióban és az Európai Bizottságban, amely felügyeli az állami támogatásokat – értesült a Politico című lap diplomáciai forrásokból. 

Növekvő szakadék a német és a francia gazdaság között

Az extra kiadások – amelyek a következő évtizedben elérhetik az ezermilliárd eurót, főként a védelemre, infrastruktúrára és zöldenergiára fordítva – enyhítik a nyomást a német állami költségvetésen, így lehetőséget teremtenek arra, hogy más területeken is nagyobb kiadásokat hajtsanak végre. 

Óvatosnak kell lennünk a németországi termelő beruházásokkal kapcsolatban

– mondta a lapnak egy volt francia miniszter. Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága. A politikus szerint „ez akár segíthet is nekünk, a megfelelő irányba húzhatja a gazdaságunkat. Ami jó a német gazdaságnak, az jó nekünk is, mert nagyobb piacot jelent a francia vállalatok számára. Ugyanakkor növelheti a termelékenységi szakadékot a két ország között. Fel kell zárkóznunk Németországhoz.”

Franciaország vezeti azt a kormányzati csoportot, amelybe Olaszország és Spanyolország – az EU harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága – is beletartozik, és amely folyamatosan azt szorgalmazza, hogy az EU dolgozzon ki új megoldásokat az egységes piac esetleges torzulásainak ellensúlyozására. Ilyen például az összes tagállam által közösen felvett hitelek rendszere, a közös uniós adósság, amelyet azonban Németország – valamint Hollandia és Magyarország is – elutasít.

Stratégiai iparágak támogatása

„A lehetséges torzulások kérdését kezelnünk kell” – mondta egy dél-európai diplomata. Hozzátette, hogy egyelőre nem világos, milyen támogatásokról fog megállapodni a német kormány végső koalíciós szerződésében.

A CDU–CSU és a szociáldemokraták közötti előzetes koalíciós megállapodás szerint az elérhető extra forrásokat energiaintenzív szektorok támogatására fogják felhasználni, valamint bevezetnének egy állandó felső határt a hálózati díjakra is. Az egyezség állami támogatásokat is előirányoz a stratégiai iparágak megerősítésére és a külföldi befektetések vonzására, különösen az olyan területeken, mint 

  • a félvezetőipar, 
  • az akkumulátorgyártás, 
  • a hidrogéntechnológia vagy 
  • a gyógyszeripar.  

Németország szövetségesei attól tartanak, hogy Berlin több milliárd eurót fordít majd új csip- vagy akkumulátorgyárak bevonzására, illetve a német vállalatok energiaköltségeinek csökkentésére, miközben ők nem engedhetnek meg maguknak ilyen nagyszabású állami támogatásokat. Ez hasonló tiltakozást válthat ki Európa-szerte, mint amikor Scholz 2022-ben egy 200 milliárd eurós programot jelentett be Németország energiaárainak mérséklésére Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetén. 

Eddig erre vártak, most meg már gyanakodnak

Merz hatalmas költekezési tervei – amelyek éles szakítást jelentenek Németország és különösen Merz konzervatív pártjának eddigi fiskális fegyelmezettségével – máris feszültségeket okoznak Európában. Különösen, mivel 

Berlin most az általa korábban erősen támogatott szigorú uniós költségvetési szabályok enyhítését is megpróbálja elérni.  

Egy német tisztségviselő igyekezett csillapítani az egységes piaccal kapcsolatos aggodalmakat, és kiemelte, hogy Németország költekezési bejelentését széles körben üdvözölték – többek között Emmanuel Macron francia elnök is, amikor kedden Berlinbe látogatott.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.