EU-csúcs előtt: a közös adósság gondolata megosztja Európát, Magyarország ellenzi

A magyar miniszterelnök az e héten tartandó EU csúcson „erős és nehéz” vitára számít. Orbán Viktor a múlt héten kifejtette, hogy az egyik tábor szerint saját költségvetésből kell állni a számlát, a másik az Európai Unió által garantált „óriási gigahitelekből”, finanszírozná ezt – ismét napirenden a közös adósság kérdése. Ez utóbbit a magyar alkotmány csak kétharmados országgyűlési támogatás esetén teszi lehetővé. 

– fogalmazott a távirati iroda ismertetése szerint.

„Amellett érvelek, hogy Magyarország ne menjen bele abba, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket, eladósodjanak, és eladósítsák ne csak a gyerekeinket, de még az unokáinkat is. Ebben Magyarországnak szerintem nem szabad részt vennie” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy részt kell venni a közös védelemben, védelempolitikában, pénzt is kell rá fordítani, de semmiképpen ne közös hitelből tegyük.

Macron „közösködne”

Ukrajna közös európai hitelekből történő finanszírozását sürgette Emmanuel Macron március elején. A viszonylag kedvezőtlen költségvetési helyzetben lévő és nagy államadósságot felhalmozó déli európai tagországok attól tartanak, hogy a saját büdzséjük terhére felveendő további hitelek még jobban rontanák pozícióikat a nemzetközi pénzpiacokon. Hiába tenné lehetővé az EU, hogy a védelmi kiadásokra fordított pénzek ne számítsanak bele a blokk által előírt adósságkorlátokba, a többlet-államkötvénykibocsátást a piac csak magasabb hozamok árán lenne hajlandó megvásárolni, ami növelné az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetben lévő országok költségvetéseinek kamatkiadásait. 

– mondta a francia elnök. „Ez jelentheti a közös hitelfelvételt vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus (az euróövezeti adósságválság nyomán létrehozott mentőalap) igénybevételét” – tette hozzá, egyértelművé téve, hogy uniós forrásokat akar felhasználni, és nem szeretné tovább növelni a francia államadósságot. 

Európa újrafelfegyverzése – de miből?

A március 6-án Brüsszelben tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozón az EU 27 tagállama úgy döntött, hogy mintegy 800 milliárd eurót mozgósít az európai vezetők által szükségesnek tartott „Európa újrafegyverzésére.” Az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent bízták meg azzal, hogy dolgozza ki a részleteket. Von der Leyen elképzelései szerint az uniós országok a 800 milliárd eurós csomagból 

• mintegy 650 milliárd eurót saját szuverén adósságkibocsátásuk révén tudnak előteremteni, közös uniós hitelfelvétel nélkül. Ez azonban erősen kétséges, hiszen pont az előbb utaltunk arra, hogy a déli tagállamok költségvetési pozíciója erősen korlátozza a további hitelfelvételt. 
• Brüsszel a 800 milliárdhoz szükséges további 150 milliárd eurót várhatóan az EU költségvetése által biztosított hitelből fedezné, ami közelebb vinné a blokkot a közös adósság koncepciójához.

Elvben egyszerű a közös adósság…

A közös európai adósság koncepciója egyszerű: ha az európai országok közösen vesznek fel hitelt, a hitelfelvételi feltételek kedvezőbbek lennének a legtöbb nemzet számára, mint ha egyedül bocsátanának ki adósságot. A kevésbé tehetős országok profitálnának a gazdagabb tagállamok erős hitelminősítéséből. Ugyanakkor 

Ez a kérdés évek óta megosztja az EU-t, méghozzá egy észak–déli törésvonal mentén. Az északi országok – köztük Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország – azzal vádolják a déli államokat, például Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot, hogy felelőtlen költségvetési politikát folytatnak, és ezért nem hajlandók fedezni az adósságukat.

…a gyakorlatban azonban kevésbé – például módosítani kellene az uniós szerződéseket

Ráadásul az uniós jog is tiltja, hogy egy tagállam átvállalja egy másik ország adósságát. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 125. cikke kifejezetten kimondja ezt a korlátozást. 

Az EU már kísérletezett a közös hitelfelvétellel, bár eddig korlátozott felelősséggel. Például a Covid–19-világjárvány idején, 2021-ben létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alap volt az első alkalom, amikor az EU kollektívan vállalt adósságot. Ebben az esetben a felelősség az egyes országok uniós költségvetéshez való hozzájárulásának arányára korlátozódott – vagyis Németország körülbelül a teljes összeg egynegyedéért volt felelős.

Hasonlóképpen, az úgynevezett európai stabilitási mechanizmus (ESM) és elődje, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) – mindkettő az eurózóna országainak megsegítésére létrehozott mentőalap a 2010-es szuverén adósságválság idején – szintén a közös adósság egy formáját jelentette.

A védelem nemzeti hatáskör, nem uniós

Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke szerint „nagyon valószínűtlen”, hogy a védelmi kiadásokat közös adósságból finanszírozzák. Ez az eszköz nem megfelelő, mivel a védelmi kiadások nemzeti szintű költségek, és az EU-nak először egy közös védelmi politikai koncepciót kellene kidolgoznia. Jelenleg azonban a sürgősség az elsődleges szempont – kommentálta a helyzetet Fuest a DW-nek nyilatkozva.

Hollandia már nemet mondott

A holland parlament múlt kedden szűk többséggel leszavazta a több milliárd eurós európai uniós védelmi tervet, amelyet múlt héten Dick Schoof holland miniszterelnök terjesztett elő. A javaslatot a jobboldali JA21 párt, más néven a Konzervatív Liberálisok nyújtották be. A négy kormánypártból három támogatta a kezdeményezést, ráadásul a szocialista ellenzéki párt (SP) is a támogatók között volt.