Ennél jobb hírt aligha kaphatott volna a magyar gazdaság: indulhat a nagy pénzszórás Németországban
Különös körülmények között fogadta el kedden, kora este a német parlament alsóháza, a Bundestag a költségvetési csomagot. Noha a múlt hónapban megválasztott országgyűlés csak áprilisban ül össze, a leendő kancellárnak, az új összetételű parlamentben Friedrich Merznek nem lett volna meg a kétharmados többsége, hogy átverje a német gazdaság számára túlzás nélkül történelminek nevezhető döntést. Így a leköszönő, még utoljára összeülő országgyűlésre hárult a feladat, hogy zöld utat adjon az állami pénzpumpának, ami hosszú évekre meghatározhatja Németország fejlődését. És nem utolsósorban a magyar gazdaságnak is mentőövet jelenthet.
Így kaphat mankót a magyar gazdaság: beruházási boomot hozhat a Merz-csomag
A Merz-féle csomag jelentős fordulatot hoz majd a német gazdaságpolitikában, amely eddig következetesen épített a fiskális szigorra, amit még a legnehezebb, recessziós években sem adott fel. Ebben szigorú álláspontot képviselt a CDU, ezért is volt meglepetés, hogy amit Merz a kampányban tagadott, a választások után gyakorlatilag félredobta. A csomag mindenesetre egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy két év recesszió után végre lendületet adjon annak a német gazdaságnak, amelynek a válsága tavaly maga alá gyűrte a Volkwsagent. Az intézkedések értelmében:
- A védelmi és biztonsági kiadások meghaladhatják a GDP 1 százalékát, vagyis körülbelül 45 milliárd eurót, és ezek a pénzek kikerülnek a német alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátozások, az úgynevezett adósságfék alól.
- A törvény az alkotmányban rögzít egy speciális, költségvetésen kívüli infrastruktúra-alapot is, amelynek keretében 500 milliárd eurónyi hitelt lehet felvenni 12 év alatt.
- Németország 16 szövetségi állama számára szintén nagyobb mozgásteret biztosítanak: akár a GDP 0,35 százalékának megfelelő összeget, vagyis körülbelül 16 milliárd euró hitelt is felvehetnek.
A Bloomberg szavazás utáni értékelése szerint az infrastruktúra-kiadások gyors növekedése rövid távon 1 százalékkal növelheti Németország GDP-jét, és ha a kiadások tartósan magas szinten maradnak, 2040-re a potenciális GDP-t 2 százalékkal növelik. A német beruházási fellendülés az eurózóna GDP-jére is jótékony hatással lehet, 2026 végéig 0,4 százalékkal emelkedhet.
Az már más kérdés, hogy a terv része az is, hogy Németország eközben újra felfegyverzi magát, amiről Orbán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta: nem tudja megmondani, hogy ez középtávon jó lesz-e Magyarországnak, mivel a 2. világháború után először lép ismét ugyanarra az útra Németország. De azt határozottan állította, hogy rövid távon jó lesz a német csomag.
Ennél jobb hír a magyar gazdaság számára aligha jöhetett volna Németországból
A döntés ugyanis nem csak a németek számára volt kulcsfontosságú. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország, az exportunk 25 százaléka közvetlenül oda irányul, így ha a német gazdaságban bajok vannak, az a megrendelésállomány szűkülésén keresztül azonnal magával rántja a magyar gazdaságot is. Márpedig ez történt tavaly, és emiatt foszlottak szét a kormány robusztus, 4 százalékos növekedési álmai. Amiután, főleg a kiábrándító harmadik negyedéves GDP-adatokat követően, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kénytelen volt beismerni, hogy „a német gazdaság válsága maga alá teperte a magyart”. Ebben leginkább a visszaeső megrendelésállomány játszott közre, ami kifejezetten érzékenyen érinti az exportvezérelt és rendkívül nyitott magyar gazdaságot. Tehát most a tárcavezető abban bízhat, hogy a német költekezés mankót ad a hónapok óta erőtlen külső keresletnek és európai konjunktúrának.
A tegnapi döntés a német fiskális szigor lazításáról mindenképpen kedvező hír a magyar gazdaság és a növekedési kilátások kapcsán is. A német gazdaság gyenge teljesítménye már hosszabb ideje lassította a hazai gazdaság bővülését is, a fiskális ösztönzésből fakadó fordulat így idehaza is éreztetheti majd hatását
– mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője, aki három dolgot emelt ki a döntés kapcsán.
- Egyrészt a csomag tényleges működésével és felhasználásával kapcsolatban még mindig csak kevés információ áll rendelkezésre, ott majd a koalíciós tárgyalások után láthatunk tisztábban, illetve emiatt is, a gyakorlati hatása csak később, az idei év vége felé és a jövő évtől kezdődően jelentkezhet legkorábban.
- Másrészt viszont a gazdasági hangulatot már most javíthatja, ez pedig mind a fogyasztói, mind a vállalati oldalról pozitív reakciókat válthat ki, erősödhet a belső kereslet, valamint a beruházási hajlandóság is, amelynek már idén lehet számottevő hatása.
Szintén meghatározó tényező, hogy a német gazdaság problémái nem csak a fiskális szigorból fakadnak, a túlszabályozottság, a magas energiaárak, az infrastruktúra állapota is visszafogja a növekedést, az új kormány feladatai tehát még nem értek véget a tegnapi döntésekkel, további mélyreható reformokra van szükség. „De legalább már a magyar gazdaság szempontjából kedvező irányba haladnak a folyamatok” – jegyezte meg.
Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy Nagy Márton március 11-én a brüsszeli tartózkodása alatt kifejezetten örömének adott hangot a németek költekezése kapcsán. „Ez hatalmas változás a német politikában és gazdaságpolitikában. Ez egy hatalmas csomag, megváltoztatja Németország arculatát” – mondta Nagy Márton. Rövid távon ez Magyarország előnyére válhat, hiszen Magyarország rendkívüli módon integrálódott a német gazdaságba. Sőt szerinte, mivel Magyarország 2 százalékponttal gyorsabban tud növekedni, mint Németország, a magyar kormány idei évre jelzett 3 százalékos növekedési előrejelzése egyre reálisabbá válhat.
A teljes európai konjunktúrát támogatja a német csomag
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósságfék elengedése üdvözlendő lépés, szerinte a túlságosan szigorú költségvetési politika fontos szerepet játszott abban, hogy Németország képtelen volt növekedési pályára állni a háború kitörése óta. Ráadásul a globális versenyben is az látható, hogy az országok a németnél sokkal lazább költségvetési politikával próbálják a versenyképességüket erősíteni a polarizálódó világgazdaságban.
Németország az EU legerősebb gazdasága, a fellendülés ezért elemi érdeke a teljes Európai Uniónak és Magyarországnak is. A német gazdaság fellendülése középtávon a teljes európai konjunktúrára pozitív hatást gyakorolhat
– húzta alá Koncz Péter, aki azt is jelezte, hogy a bejelentett ezermilliárd eurós támogatási program elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a védelmi képességek erősítésére szolgál. Ezekben az esetekben Magyarországnak kevésbé van szerepe a beszállítói láncokban, így nem várható erős közvetlen hatás. A közvetett hatások azonban szerinte hozzájárulhatnak a következő években a hazai GDP-növekedési célok eléréséhez.
„Magyarország számára ugyanis a legnagyobb problémát a német kereslet hiánya jelenti. Amennyiben a gazdaságélénkítésnek köszönhetően csökken a munkanélküliség, illetve a munkavállalók erősödő alkuerejének köszönhetően nőnek a bérek, akkor a német kereslet a magyar termékek iránt is erősödhet. Emellett az adósságfék elengedése teret nyithat olyan, az elmúlt években háttérbe szorult állami támogatási programoknak is, amik az elektromos autó vásárlását támogatják a lakosság számára. Amennyiben egy ilyen program megvalósulna, az szintén támogathatná a magyar ipar fellendülését, és ezáltal a GDP növekedését” – magyarázta a Századvég elemzője.
A magyar járműgyártásnak is nagyon kellene a német ipar talpra állása
Molnár Dániel szerint, habár a költekezés most csak az infrastrukturális és védelmi kiadásokat érinti, várhatóan a járműipar is tud majd profitálni. Ami nagyobb pluszt jelent az autógyártásnak, hogy az Európai Bizottság március eleji döntése szerint 2027 végére halasztják a szén-dioxid-kibocsátási célok teljesítését. „A szigorú szabályozás enyhítése mindenképpen jó hír az ágazatban, ugyanakkor még ezzel együtt is szükség lenne további állami ösztönzőkre. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem született állami bejelentés, Merz is eddig inkább tartózkodott az autógyártókat közvetlenül segítő intézkedésektől, viszont más prioritása, például az energiaárak csökkentése, kiemelten ezt a szektort is segítené” – mondta az elemző.
Az autóipar magára találása már csak azért is fontos lenne, mert ez az ágazat szenvedte meg talán a legjobban az inflációs válságot és a német gazdasági modell megbicsaklását. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörését követően Németország levált az orosz energiahordozókról, aminek a következményeit mai napig nyögik a német feldolgozóipari cégek, ugyanis a drágább energia miatt a termelési költségeik is elszálltak, ami komoly versenyképességi problémát okoz számukra. Ehhez jött hozzá a gyenge konjunktúra mellett a fogyasztói óvatoskodás, amely Németországban és Európa más országaiban ugyanúgy jelen van, mint Magyarországon.
Ez a két tényező pedig együttesen azt eredményezte, hogy hazánkban most két éve nem tud magára találni a magyar gazdaság húzóágazatának számító jármű- és akkugyártás, amelyeknek óriási szükségük lenne a megrendelésállomány felfutására. Annál is inkább, mert idén új kapacitások lépnek be a termelésbe, mint a BYD vagy a BMW gyártószalagjai, amelyek ha nem tudnak a várt ütemben felpörögni, még több kihasználatlan kapacitás lehet a magyar iparban. Pedig akár több tizedszázalékkal is emelhetnék a hazai kibocsátást, amire például a jegybank is rámutatott tavaly.
Koncz Péter azonban úgy látja, hogy a járműgyártás és ehhez kapcsolódóan a villamos berendezések gyártása előbb-utóbb ismételten a magyar gazdaság húzóágazatává fog válni, a kérdés inkább az, hogy ez mikor következik be.
A fellendüléssel kapcsolatban három tényezőt emelt ki:
- az Európai Unió autóiparhoz kapcsolódó politikáját,
- a német konjunktúra alakulását, illetve
- a Trump-adminisztráció vámpolitikai döntéseit.
A vámpolitika szerinte negatívan érinti az európai és elsősorban a német autógyártást, azonban látszik, hogy erre reagál az EU a szén-dioxid-kibocsátási előírások megváltoztatásával, továbbá az akkumulátorgyártás, illetve az autóipari digitalizációs és innovációs projektek támogatásával. Emellett a tiszta mobilitásra való átállás továbbra is az európai politika fókuszában marad, amit szintén számos intézkedés (zöldflották támogatása, töltőhálózat bővítése) támogat.
A német konjunktúra esetében pedig fellendülés várható, ami erősítheti a keresletet a magyar termékek iránt
– állapította meg a Századvég elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.