Merznek fel kell kötnie a gatyáját, egy széteső Európa csak Washingtonnak jó
Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja függetlenítené Európát az Egyesült Államoktól. Washingtonnak azonban „multipolári” Európa létrejötte áll érdekében, amelyet önálló hatalmi centrumok, például Lengyelország, Franciaország vagy Olaszország vezetnének. Ez az ellentét könnyen a „békés német hegemónia” eszméjének bukásához vezethet.
Németország következő kancellárja, Friedrich Merz a rendkívüli választások után kijelentette, hogy célja hazája „függetlenségének elérése” az Egyesült Államoktól. Ez egy meglehetősen drámai kijelentés, amelyet néhány hónappal ezelőtt még kevesen tudtak volna elképzelni egy német vezetőtől. Viszont jó példa arra, hogy Trump elnök második ciklusa kezdetén milyen erővel alakítja át a nemzetközi kapcsolatokat. Merz egy televíziós beszélgetés során kijelentette:
Washington manipulációi nem voltak kevésbé drámaiak, radikálisak és végső soron felháborítók, mint azok, amelyeket Moszkvától láttunk. Olyan hatalmas nyomás alatt állunk két oldalról, hogy a legfontosabb prioritásom Európa egységének megteremtése.
„Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet kell mondanom… de világossá vált, hogy az amerikaiak nagyrészt közömbösek Európa sorsa iránt” – tette hozzá.
Nem is olyan könnyű elszakadni Amerikától
A német vezetésű, egységes Európáról azonban sokkal könnyebb beszélni, mint megvalósítani. Először is,
- Németországban körülbelül 50 ezer amerikai katona állomásozik öt hadseregtámaszponton és két légierőbázison.
- Az Egyesült Államok emellett tavaly megelőzte Kínát, és Németország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált.
- Ráadásul az USA tavaly Németország legnagyobb LNG-beszállítójává is vált, az amerikai cseppfolyós gáz 2023 decemberében az ország teljes gázfogyasztásának körülbelül csaknem 10 százalékát fedezte.
Ez a három tényező megnehezíti Németország számára, hogy „függetlenné váljon” az Egyesült Államoktól, ugyanakkor az USA saját céljai érdekében mégis hajlandó lehet ezt támogatni.
Változó szövetségek
Az amerikai csapatok egy részét Németországból Ázsiába lehetne áthelyezni Kína feltartóztatása érdekében, vagy Lengyelországba, amely egyre inkább Németország helyére lép az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségeseként. Bár lehet ezt a merzi értelemben vett „függetlenedés” egyik állomásának tekinteni, ám hatalmas gazdasági csapást mérne azokra a helyi közösségekre, amelyek az amerikai támaszpontokon dolgoznak és az ott állomásozó katonákból élnek. Ez pedig rávilágít az USA Németországgal szembeni kereskedelmi befolyására is.
Miközben egyesek úgy vélik, hogy Trump fenyegető vámjai stratégiai lehetőségeket teremthetnek Kína számára, jelenleg az EU valójában együttműködik az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy megakadályozzák a kínai „túlkapacitások” – például az acél és más termékek – dömpingjét a blokk piacaira. Ez azt jelenti, hogy Trump vámjai dominóhatást indítottak el: Kína megpróbálja az új vámokkal sújtott termékeit az EU-ba irányítani, amely viszont fontolgatja ugyanezen termékek megvámolását. Ez pedig az Egyesült Államok érdekeit szolgálja.
Merz stratégiája kontraproduktív lehet
Németország számára az egyetlen reális módja annak, hogy az energiapiacon „függetlenné váljon” az Egyesült Államoktól, az lenne, ha az EU vezetőjeként eltörölné a blokk oroszellenes szankcióit, és újra vezetékes gázt importálna Oroszországból. Ezt azonban a balti államok és Lengyelország ellenzik. Ráadásul a legutóbbi transzatlanti feszültségek oka éppen Trump viszonylagosan enyhébb hozzáállása Oroszországhoz – nem pedig az, hogy keményebben lépne fel ellene. Éppen ezért a szankciók feloldása ellentmondana e logikának.
Mindazonáltal az elmúlt három év bebizonyította, hogy
Németország hajlandó feláldozni nemzeti érdekeit ideológiai célokért.
A jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy demonstrálja elégedetlenségét Trump politikájával szemben – elsősorban az Oroszországhoz való viszonyában, másodsorban az Egyesült Államok belpolitikai és társadalmi változásai miatt. Ez áll a Merz-féle függetlenedés hátterében, viszont könnyen lehet, hogy ez a stratégia kontraproduktívnak bizonyul.
Amerikai szankciók Németország ellen?
Ennek ellenére az Egyesült Államok mégis elfogadhatja ezt az irányt, kihasználva a lehetőséget, hogy csapatai nagy részét Németországból Ázsiába vagy Lengyelországba helyezze át. Ezzel párhuzamosan célzott szankciókat is bevezethet Németországgal szemben, valamint korlátozhatja az LNG-szállításokat, amelyektől az ország gáziparának mintegy 10 százaléka függ. Ennek gazdasági következményei nagyon nehéz helyzetbe hoznák Berlint, gyakorlatilag ellehetetlenítenék, hogy Németország egyfajta „békés hegemóniát” valósítson meg Európában, és előkészítenék a terepet egy multipoláris EU létrejötte előtt.
Washington új külpolitikája abba az irányba mutat, hogy Európán belül több hatalmi centrumot hozzon létre, kétoldalú kapcsolatok alapján.
Ezek mindegyikének külön stratégiai jelentősége van az Egyesült Államok számára, például
- Közép-Európa irányítása (Lengyelország),
- az afrikai ügyek kezelése (Franciaország) és a
- Földközi-tenger térségének felügyelete (Olaszország).
Ha Merz túlságosan erőlteti a független Európa gondolatát, könnyen lehet, hogy az európai országok valóban függetlenednek, de nem Washingtontól, hanem Németország gazdasági és politikai befolyásától.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.