Emelkedik az olaj ára, de nem sokat: nem tudják, Trump fenyegetése az oroszok felé blöff vagy adu

Némileg emelkedett hétfőn az olaj ára, miután Donald Trump másodlagos vámokkal fenyegette meg az orosz olaj vásárlóit. A piac azonban egyelőre levágja a kanyart: kivárják, hogy az amerikai elnök tényleg megteszi-e, amit ígért, vagy csak blöfföl.

Annak ugyan jelentős piaci hatása lenne, ha az Egyesült Államok 25–50 százalékos vámmal sújtaná azokat az országokat, amelyek orosz olajat vásárolnak, 

A határidős jegyzésekben hétfőn reggel 0,95 százalékkal, hordónként 73,45 dollárra csökkent a Brent és 0,98 százalékkal, 70,04 dollárra az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára. (Egy dollár 372 forint.) Mindkét referenciaindex emelkedéssel zárhatja a márciust – emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters.

A piac már nem hisz Donald Trump fenyegetéseinek

„A piac nem veszi be Trump fenyegetéseit – nyilatkozta a brit hírügynökségnek Tony Sycamore, az IG piaci elemzője. – De még ha be is váltja azokat, ez csak újabb lépés lenne a kereskedelmi háború felé vezető úton, ami a globális növekedést és a nyersolaj iránti keresletet is visszafogja majd” – tette hozzá.

Bár Trump a hét végén Iránt is megfenyegette, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Oroszország (OPEC+) áprilisban megkezdi a kitermelés növelését, ami ad némi mozgásteret a piacon.

Takasima Juki, a Nomura Securities közgazdásza ezért arra számít, hogy a WTI egyelőre a 65 és 75 dollár közötti tartományban marad, amíg a piac felméri a Trump-vámok hatását az olajkínálatra és a világgazdaságra, valamint az Egyesült Államok és az OPEC+ kínálati helyzetét.

A szakértők úgy véli, hogy emellett a vezető olajexportőr Szaúd-Arábia májusban háromhavi mélypontra csökkentheti az ázsiai vevőknek szánt nyersolaj árát, ahogyan Irán is olcsóbban kínálja a nyersanyagot.

Kérdés, mit szólnak az orosz olaj legnagyobb vásárlói

Ráadásul a piaci szereplők érezhetően kezdenek belefáradni a vámokkal és szankciókkal kapcsolatos amerikai fenyegetésekbe. 

– vélekedett Warren Patterson, az ING vezető árupiaci stratégája.

Kína és India az orosz nyersolaj fő vásárlói, és az ő beleegyezésük kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy bármilyen másodlagos szankciócsomag nagyobb mértékben károsítsa a világ második legnagyobb olajexportőrének exportját.

Az amerikai büntetőintézkedések miatt az állami tulajdonban lévő kínai vállalatok már így is visszafogták, 

• a Sinopec 
• és a Zhenhua Oil 

le is állította az orosz olaj vásárlását, több céget azonban Trump legújabb fenyegetése sem riaszt el.

A Reuters többeket is megkérdezett hétfő reggel, és mindhárman azt mondták, hogy már oda se figyelnek Trump szavaira. „Már mindannyian zsibbadtak vagyunk, az olajárak nem reagálnak. Nincs értelme tovább hallgatni Trumpra” – mondta az egyik névtelenséget kérő kereskedő. „Nehéz megmondani, hogy mi lenne a hatás, mivel Trump mindig blöfföl, a szavai elvesztették hitelességüket” – fűzte hozzá egy másik.

A venezuelai vámok adnak némi táppontot

Ha Trump bevezeti a másodlagos vámokat az orosz olajra, még mindig kérdéses lenne, hogy azokat milyen szigorúan érvényesítik, és az OPEC+ tovább növelné-e a termelést, hogy ellensúlyozza az orosz export csökkenését.

Patterson szerint a venezuelai olajra múlt héten kivetett másodlagos szankciók modellként szolgálhatnak a piacok számára, hogy felmérjék az Oroszországgal szembeni hasonló politika hatását.

A kínai cégek a szerdán életbe lépő szankciók előtt leállították a vásárlásokat, de kereskedők és elemzők szerint a beszerzések bizonyos mértékben újraindulnak majd, mivel 

hacsak a pekingi kormány nem tiltja meg a venezuelai olaj importját.

Kína a venezuelai olaj legnagyobb piaca, napi 503 ezer hordót vásárolt – ez a  latin-amerikai ország teljes nyersolaj- és üzemanyagexportjának az 55 százaléka. Oroszországból viszont tavaly átlagosan napi 2,17 millió hordót importáltak Kínába, így a reakció is más lesz.