A nyugati szankciók ellenére profitrekordot ért el a legnagyobb orosz aranytermelő
Mind a kitermelt arany mennyiségét, mind az érte kapott bevételt tekintve rekordot hozott a Polyus tavalyi éve. A szerdán közzétett éves jelentése szerint a legnagyobb orosz aranybányászati társaság az éves tervet túlteljesítve 3,002 millió uncia, azaz 85,11 tonna aranyat hozott a felszínre, ez 7 százalékkal haladja meg a 2023-as mennyiséget (1 uncia = 31,103 gramm).
A tartalékait is felhasználva 3,107 millió unciát értékesített a piacon, ez 11 százalékkal több az előző évinél. Az érte kapott dollármennyiség azonban kerek 40 százalékkal, 7,343 milliárd dollárra ugrott a nemesfém piaci áremelkedése miatt.
Az orosz céget az aranyláz is helyzetbe hozta
Egy unciányi arany tavaly januárban 27 százalékkal volt olcsóbb, mint az év végén, ezt a ralit az idén egy több mint 11 százalékos újabb etap követte, 2900 dollár fölé tolva az árfolyamot. Ez eddig a nemesfém legjobb teljesítménye az elmúlt évtizedet nézve. Viszonyításképpen: egy unciányi Polyus-arany kitermelése 6 százalékkal, 383 dollárra nőtt tavaly.
A kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtti korrigált eredmény (EBITDA) 49 százalékkal, 5,68 milliárd dollárra nőtt, az üzemi haszonkulcs pedig 73-ról 77 százalékosra javult.
A tiszta profit végül éves szinten 86 százalékkal 3,2 milliárd dollárra nőtt,
azaz nem lehetne különösebb oka panaszra az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának mellékszálaként nemzetközi szankciók alá vont társaságnak. Az összes jelentős orosz aranybánya-társaság, köztük a Polyus is, nyugati szankciók alatt áll, és 2022-ben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió megtiltotta az orosz arany importját.
Az aranymennyiség eladása ennek ellenére sem okozhatott gondot, a nyugati „nem baráti” országok helyett India, a fél arab világ és a legéhesebb fogyasztó, Kína is vevő lehet a Polyus aranyára. Amely persze otthon is simán elkelhet.
A társaság elismeri, hogy a nyugati szankciók beszerzési oldalról hatalmas gondokat okoznak,
ugyanis máshonnan és vélhetően gyengébb minőségben kell megvásárolniuk a kritikus technológiát és berendezéseket. El is panaszolták, hogy Kínában kellett beszállító partnereket keresniük, hogy a szibériai Szuhoj Log aranylelőhely fejlesztési projektjét folytatni tudják.
Duplázódtak a költségek a nyugati szankciók miatt
Decemberi bejelentésük szerint a szankciók miatt a bányafejlesztési projekt költségei majdnem megduplázódtak, elérve a 6 milliárd dollárt. És még nem is járnak a végénél, az idén a 2,2-2,5 milliárd dollár értékben kell fejleszteniük, s a keret javát a Szuhoj Log viszi majd el.
A teljes beruházási keret tavaly 1,26 milliárd dollár volt. A Polyus aranytermelése idén 2,5-2,6 millió unciára csökkenhet. Oroszország részesedése a globális aranytermelésben 2023-ban 9 százalékos volt, csak Kína tudta megelőzni.
A Polyus részvényesi struktúrája kevéssé követhető, a tíz legnagyobb részvényes együtt 3,35 százalékos részesedéssel bír, a közkézhányad 93,8 százalékos. A Refinitiv adatbázisa szerint az amerikai BlackRock az összesen 2,22 százalékával a legnagyobb egyéni részvényes.
Hogy jelen helyzetben mi lesz az ő osztalékának a sorsa, azt nem tudni, mindenesetre az igazgatóság most megerősítette, hogy a EBITDA 30 százalékát osztják szét a részvényesek között, azaz két lépésben összesen 1,704 milliárd dollárt.
A Polyus egyébként részvényfelaprózásra készül, hogy likviditást növelje. Ennek jegyében
- mindegyik részvényt
- tíz új részvényre
fogják lecserélni a közeljövőben. Az aranybányászati társaság részvényárfolyama az invázió 2022. februári kezdete óta 114 százalékkal erősödött a moszkvai tőzsdén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.