Németország méricskéli a kis atomreaktorokat

Németország kibocsátásmentes áramtermelése 2024-re elérte volna a 94 százalékot, ha tovább működtette volna az atomerőműveit – tette közzé számítását a PwC, amelyet a spanyolországi székhelyű nukleáris ipari csoport, a Foro Nuclear idézett. Németország a fukusimai atomerőmű-baleset nyomán döntött a reaktorai leállításáról, holott a német atomerőművek olyan környezetben működtek, amelyekben nem voltak kitéve a japán létesítményt sújtó földrengés utáni szökőárnak.

Az atomenergiával való szakítás miatt megnőtt Németország széntől és gáztól való függése, nőtt a szén-dioxid-kibocsátása és drágult az árama. Tavaly a károsanyag-kibocsátástól mentes termelése 61 százalékban megújuló energiából származott, míg a fennmaradó 39 százalékot hőerőművek termelték, amelyeket döntően szénnel és földgázzal tápláltak. Az atompark fenntartásával viszont mára szinte teljesen kiszorulhatott volna a fosszilis alapú termelés. 

Zöldült a termelés, de a levegő szürkült

A PwC szerint a megújuló energiaforrások növekedése 37 százalékkal növelte Németországban a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátási tényezőjét. Ha azonban a nukleáris flotta ma is működne, akkor a javulás további 50 százalékponttal 88  százalékos arányt hozott volna. Így a német energiatermelés a 61 százalékos megújuló aránya ellenére is több szén-dioxidot bocsát ki, mint a kevésbé megújuló termelésű, de atomerőművekkel rendelkező országoké. Ilyen Franciaország, Belgium vagy Spanyolország.

Ötödével drágulhatott az áram 

A PwC elemzése szerint a németországi atomerőművek bezárásának másik következménye az áramárakra gyakorolt ​​hatás.

Az atomerőművek működése mellett a villamos energia ára 2024-ben 23 százalékkal lett volna alacsonyabb a tényleges mértékénél a PwC kalkulációja szerint, a különbség 18 euró megawattóránként. A német atomerőművek összesen 17 reaktora az ország áramtermelésének az egynegyedét adta 2011 márciusáig, amikor Németország leállította a régebbi reaktorait közvetlenül a fukusimai katasztrófa után. A leállítási tervek 2002-ben kezdődtek a szociáldemokraták és a zöld párti kormány idején, Gerhard Schröder akkori kancellár vezetésével, aki törvényt alkotott az atomenergia fokozatos megszüntetéséről.

A kis reaktor lehet az első lépés

Angela Merkel volt kancellár kormánya 2010-ben bejelentette a törvény módosítását, de a 2011. márciusi fukusimai katasztrófa miatt megváltozott Németország atomenergiához való hozzáállása, Merkel pedig teljes fordulatot tett. Németország utolsó három atomerőművét

• az Isar-2-t,
• a Neckarwestheim-2-t
• és az Emslandot

2023 áprilisában végleg leállították. A PwC szerint az energiaválság újranyitotta a vitát az atomenergiáról Németországban. Az új kormány azt fontolgatja, hogy újból bevezeti az atomenergiát kis moduláris reaktorokkal.