késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Dél-Európa keményen fúrja Von der Leyen védelmi csomagját
Dél-Európa elutasítja Von der Leyen adósságalapú védelmi tervét. Franciaország, Olaszország és Spanyolország támogatásokkal, nem pedig hitelekkel kívánja növelni katonai kiadásait, hogy elkerülje adósságterheik növekedését.
A dél-európai államok elutasítják az Európai Bizottság tervét, amely olcsó hitelekkel ösztönözné a védelmi kiadások növelését, attól tartva, hogy ez tovább növelné már amúgy is jelentős adósságterheiket. A javaslata – amely egy 150 milliárd eurós hitelcsomagot és egy vészhelyzeti klauzulát is tartalmaz az uniós költségvetési szabályok enyhítésére – célja az volt, hogy jelentős új védelmi beruházásokat szabadítson fel, és csökkentse az EU függőségét az Egyesült Államok védelmétől.
Nem a közös uniós eladósodásra
Az elhúzódó patthelyzet azonban most azzal fenyeget, hogy kisiklatja Brüsszel tervét, amely szerint Európából több fegyvert juttatnának Ukrajnának.
Egyes országok kétségeket táplálnak azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán megvalósítható-e, vagy lehetséges-e ekkora mértékű eladósodás
– mondta a Politico című lapnak egy magas rangú uniós diplomata.
A dél-európai, súlyosan eladósodott országok saját további eladósodásuk helyett egy úgynevezett védelmi kötvény bevezetését szorgalmazzák. Ez azt jelenti, hogy védelmi kiadásaikat közös uniós hitelfelvételből finanszíroznák. A közös eladósodást azonban az unió mind a 27 tagállamának egyhangúlag jóvá kellene hagynia.
Von der Leyen egyelőre vonakodik támogatni ezt az ötletet, tekintettel arra, hogy várhatóan ellenállásba ütközne a fiskálisan szigorúbb északi államok, például Németország és Hollandia részéről, amelyek attól tartanak, hogy ez precedenst teremtene az adósságközösségre.
Nem lesznek eurókötvények
– erősítette meg Dick Schoof holland miniszterelnök az EU vezetőinek múlt heti találkozója után.
A közös eladósodást Magyarország is ellenzi, Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban kijelentette:
amellett érvelek, hogy Magyarország ne menjen bele abba, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket, eladósodjanak, és eladósítsák ne csak a gyerekeinket, de még az unokáinkat is. Ebben Magyarországnak szerintem nem szabad részt vennie.
Hozzátette, hogy részt kell venni a közös védelemben, védelempolitikában, pénzt is kell rá fordítani, de semmiképpen ne közös hitelből tegyük.
Ha azt állítják, hogy a védelem olyan létfontosságú kihívás, amely indokolja a közös adósságot, akkor először nekik kell felvenniük a hiteleket
– mondta a fiskálisan konzervatív blokk egyik diplomatája.
Von der Leyen gyorsan lépett, de hibázott
Miközben Donald Trump azzal fenyeget, hogy
- megvonja az Egyesült Államok támogatását Ukrajnától,
- és bírálta Európát a Washingtonra való katonai ráutaltság miatt,
- Ursula von der Leyen gyorsan lépett: az amerikai elnök január 20-i beiktatása után kidolgozott egy tervet az EU védelmi képességeinek megerősítésére.
A stratégia lehetővé tette volna a tagállamok számára, hogy négy éven keresztül ideiglenesen a GDP 1,5 százalékával növeljék védelmi kiadásaikat, valamint hogy az EU közösen 150 milliárd eurót vegyen fel fegyverbeszerzésre és Ukrajna támogatására.
A bizottság abban bízott, hogy a hitelalapú rendszer különösen a nagyobb dél-európai gazdaságok, például Olaszország és Spanyolország számára vonzó lesz, mivel e két ország védelmi kiadásai messze elmaradnak a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányos céltól.
Brüsszel azonban alábecsülte az egyik legnagyobb akadályt. Bár uniós szinten, egy közös adósság keretében kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni az adott ország, azonban az így folyósított kölcsönök még mindig beleszámítanak a nemzeti adósságokba – ami aggályokat vet fel az eladósodott országoknál –, nem akarnak bizonytalanságot kelteni a pénzpiacokon, vagy elszabaduló adósságterheik miatt költségvetési megszorításokat kockáztatni.
Von der Leyen terve szinte kizárólag az egyes államok nemzeti adósságára épül
– jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a múlt héten a törvényhozás előtt.
Mi számít bele a védelmi kiadásokba?
A bizottság azóta elismerte, hogy a nemzeti költségvetésekben kellene jelentős átcsoportosításokat végrehajtani a növekvő védelmi kiadások fedezésére. Ez azonban politikailag nehezen vállalható olyan országokban, ahol a közvélemény számára a migráció vagy az éghajlatváltozás fontosabb kérdés, mint az orosz tankok vélt fenyegetése.
Olaszország és Spanyolország különösen azt szorgalmazza, hogy az uniós költségvetési szabályok alól mentesíthető védelmi kiadások definícióját bővítsék – Madrid például azt javasolta, hogy a határvédelem, a kiberbiztonság és az infrastrukturális ellenálló képesség is ebbe a körbe tartozzon.
Eddig azonban sem Róma, sem Madrid nem erősítette meg, hogy igénybe venné a vészhelyzeti klauzulát. Egyes uniós tisztviselők szerint időhúzásról van szó:
abban bíznak, hogy Von der Leyen a júniusi uniós csúcstalálkozó előtt engedményeket tesz a védelmi kötvények ügyében.
Franciaország is jelezte, hogy nem tervezi aktiválni a klauzulát – állította két uniós diplomata. Mivel az ország GDP-arányos államadóssága meghaladja a 110 százalékot, Párizs tart attól, hogy elriasztja a piacokat, vagy veszélybe sodorja hitelminősítését – ami kulcsfontosságú tényező abban, hogy milyen feltételekkel tud hitelt felvenni.
Ezzel szemben Németország várhatóan aktiválja a klauzulát, hogy részben finanszírozza gigantikus, 500 milliárd eurós védelmi fejlesztési programját. Azonban – a szintén AAA hitelminősítésű országokhoz, például Dániához és Hollandiához hasonlóan – Berlin valószínűleg nem fogadja el a bizottság hiteleit, mivel saját maga kedvezőbb feltételekkel tud kölcsönhöz jutni.
Ez tovább fokozza az aggodalmakat a pénzügyileg sebezhetőbb tagállamok körében, amelyek attól tartanak, hogy ha elsőként kérnek uniós hiteleket, azzal pénzügyi gyengeségüket jelezhetik a piacok felé – ami magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet.
Az EU 27 tagállama közötti megosztottság „befolyásolja a piacok megítélését, ami akár negatív hatással is járhat” – mondta a magas rangú uniós diplomata.
Ha nem mindenki egyszerre nyújtja be a kérelmet, a piac fogja meghatározni, hogy mennyit lehet költeni
– tette hozzá.
Ajánlott videók
Hivatalos: új gyorsétterem jelenik meg Magyarországon, de ennek ára van – jól ismert a tulajdonos
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.