késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyre több lehet a tenyésztett vízi élőlény az unióban
Az akvakultúra – vagyis a halak és más vízi élőlények, például puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények között történő termelése – a vadon élő halak fogásának alternatíváját jelenti. Az Eurostat összefoglalója szerint az akvakultúra-termelés az EU-ban a becslések szerint 1,1 millió tonna vízi élőlényt eredményezett 2023-ban, ami az európai halászat teljes kibocsátásának az egynegyedét adta. Miután a globális átlag közelítette az 50 százalékot, az uniós ágazati szakértők az EU növekedési potenciálját emelik ki. Az EU akvakultúra-termelésének értéke 2023-ban becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami az EU halászati és akvakultúra-termékei összértékének valamivel több mint kétötöde, vagyis a mennyiségi aránynál alacsonyabb.
Jellemző az uniós akvakultúrára, hogy az EU teljes termelésének mintegy kétharmadát, értékének pedig 63 százalékát négy ország termelte 2023-ban. Élősúlyban vizsgálva
- Spanyolország 23,1
- Franciaország 17,8
- Görögország 13,4, és
- Olaszország 12,3
százalékát állította elő az összmennyiségnek.
Az értékbeli különbségeknek a különböző vízi élőlények eltérő árazása az oka, hiszen míg például a kagyló átlagos első eladási ára körülbelül kilónként 1 euró, addig a tengeri sügér körülbelül 7 euró, a tonhal pedig körülbelül 12 euróért kel el kilónként. Így lehet, hogy a mennyiségben második Franciaországban volt az uniós országok közül a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban (becslések szerint 906 millió euró), ami az EU teljes termelésének 18,8 százalékát teszi ki. A kibocsátás értéke Spanyolországban 802 millió, Görögországban 684 millió, míg Olaszországban 618 millió euró volt.
A norvégok lekörözték az EU-t
Az EU akvakultúra-ágazatának világban elfoglalt helyét jól jelzi, hogy Norvégiában az akvakultúra-termelés értéke meghaladta az EU egészét: Norvégia ugyanis 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt 2023-ban, 10 milliárd euró értékben. Norvégia 2022-ben 2,7 százalékos globális részesedéssel a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelője, és Kína után a világ második legnagyobb vízi élőlény-exportőre volt.
Az EU tengerparttal nem rendelkező országaiban (mint például Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) minden halászati termelés az akvakultúrából származik, míg Luxemburgnak nincs piaci termelése.
Általában véve igaz, hogy az akvakultúra jelentős szerepet játszik a Földközi-tenger és a Fekete-tenger környéki országokban. Máltán az akvakultúra – élősúlyban kifejezve – a teljes halászati termelés 91,2 százalékát tette ki 2023-ban, ami hasonló arányban áll fenn, mint Szlovéniában.
Cipruson 89,3,
Romániában 77,4
Görögországban 69,4,
Bulgáriában 59,8,
és Olaszországban 51,8 százalékot, vagyis a teljes halászati termelés nagy részét azt akvakultúra adta.
Az EU akvakultúra-termelése a halfajokra és puhatestűekre összpontosított
A 2023-as adatok szerint az uniós akvakultúra csak nem teljes tömegét az uszonyos hal, elsősorban
a pisztráng,
a tengeri keszeg,
a tengeri sügér,
a ponty,
a tonhal és
a lazac,
valamint a puhatestűek (különösen a kagylók, az osztrigák és a kagylók) adták. A legértékesebb tenyésztett faj a szivárványos pisztráng volt, amely az összes uniós akvakultúra-termelés 17,7 százalékát adta, majd a tengeri sügér, a keszeg és az osztriga következett.
Az Eurostat beszámolója szerint
az alga- és hínártermelés a kékgazdaság feltörekvő ágazata, de a tengeri fogások mellett, főként az Atlanti-óceán északkeleti részén, egyre nagyobb, bár csekély mennyiségben származnak az akvakultúrából.
Ezeket az algákat és tengeri moszatokat, beleértve a barna, vörös és zöld hínárokat is, például élelmiszerekben, takarmánygyártásban, ipari és gyógyszerészeti termékekben használják.
Együttműködés a horgászokkal
Az elmúlt másfél évtized jelentős eseménye a természetes vizek halászati jogának elvesztése volt, ami kudarcnak nevezhető – fogalmazott a Magyar Állattenyésztők Lapjának Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke. A sikertelenség ellenére a szakmaközi szervezet stratégiai együtt működést alakított ki a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, ami új lehetőségeket nyitott meg az ágazat számára. A horgászok évről évre egyre több halat vásároltak a termelőktől. Eközben az elnök szerint a számos eredményt értek el az ágazat stabilizálása és a termelők helyzetének javítása érdekében, mint például az áfa és a vízdíjak csökkentése, a vízkészlethasználati járulék mérséklése, valamint az Európai Halászati Alapból származó ökológiai kompenzáció elérése. Azt a célt viszont, hogy a tófelületek után ugyanakkora területalapú támogatást kapjanak a halászok is, mint a szántóföldi növénytermesztők, nem sikerült elérniük.
Fontos megállapítása az uniós statisztikának, hogy 2010 és 2023 között az EU akvakultúra-termelésének volumene viszonylag stabil maradt, ennek a termelésnek az értéke azonban meredeken, 78 százalékkal nőtt a magasabb árak miatt, különösen 2021-ben és 2022-ben. Ugyanebben az időszakban a norvég akvakultúra-termelés volumene és értéke egyaránt meredeken emelkedett: 2023-ban a termelés volumene 62 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben. A termelés értéke pedig 2023-ban valamivel több mint két és félszerese volt a 2010-es értéknek.
Az akvakultúra is lehet bio
Számos EU-ország akvakultúrájában terjed az ökológiai kritériumok szerinti termelés:
Írországban például 2022-ben az akvakultúra-termelés mintegy 86 százaléka biogazdálkodásból származott.
Az Európai Unió országai közül a következő legmagasabb arányt Hollandia érte el, 2022-ben körülbelül 36 százalékot, míg Szlovéniában és Litvániában 30-30, Dániában pedig 24 százalék volt. Ezzel szemben az ökológiai akvakultúra-termelés részesedése a teljes akvakultúra-termelésből kevesebb mint 2 százalék volt Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban. Alapvetően azonban a növekvő trend a jellemző, 2014 és 2023 között Olaszországban az ökológiai akvakultúra-termelés és haltenyésztés körülbelül 12 ezer tonnával nőtt, Hollandia és Dánia kombinált ökológiai akvakultúra-termelése pedig elérte a 22,5 ezer tonnát, holott 2014-ben alig vagy egyáltalán nem volt bio akvakultúra. Máshol azonban ökológiai akvakultúra-termelésben visszaesés volt tapasztalható, különösen Romániában, de Magyarországon is, a két ország összesen mintegy 5 ezer tonnával termelt kevesebbet 2022-ben, mint 2014-ben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.