Egyre hangyásabbak az állatcsempészek – pedig súlyos bírság és börtönbüntetés is lehet a vége

Összesen négy ember, köztük két belga tinédzser került a kenyai hatóságok látókörébe, miután illegálisan próbáltak meg ritka hangyafajokat kicsempészni az országból – írta az AP News.

Lornoy David és Seppe Lodewijck körülbelül 5000 hangyát próbált meg kicsempészni az országból. A fiatalok 2244 darab, vattával bélelt kémcsőben szállították a rovarokat, melyek becsült értéke 7700 dollár (mintegy 2,8 millió forint). A hatóságok szerint a hangyák között volt a Messor cephalotes is, amely egy nagy méretű, kelet-afrikai faj. A tinédzserek állítólag azt mondták, hogy hobbiból gyűjtötték a hangyákat, és nem tudták, hogy ez illegális. Egy másik, különálló ügyben egy kenyai és egy vietnámi állampolgárt is letartóztattak 400 hangya birtoklása miatt.

Csepészek vagy óvatlan gyűjtők?

A fiatalokat a hatóságok tetten érték, amint a különleges, trópusi hangyafajokat megpróbálták titokban kivinni az országból. A pontos fajtákat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de annyi bizonyos, hogy olyan egyedekről van szó, amelyek iránt valószínűleg a nemzetközi hobbi- vagy kutatói piac mutat érdeklődést. A kenyai törvények szigorúan tiltják a vadon élő állatok és növények engedély nélküli gyűjtését és exportját, éppen az olyan esetek megelőzése érdekében, mint ez. A hatóságok hangsúlyozzák, hogy még a látszólag jelentéktelennek tűnő rovarok is kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémában, és illegális kereskedelmük komoly károkat okozhat a helyi biodiverzitásban.

A belga tinédzsereket vadvédelmi törvények megsértésével vádolják, ami Kenyában súlyos büntetésekkel járhat. A hatóságok vizsgálják az ügy hátterét, hogy kiderítsék, a fiatalok egyedül cselekedtek-e, vagy egy nagyobb illegális hálózat részei. Az is vizsgálat tárgyát képezi, hogy mi volt a pontos céljuk a hangyákkal – hobbicélú gyűjtés, továbbértékesítés vagy esetleg tudományos kutatás engedély nélkül.

Nem csak ritka állatokat, növényeket is csempésznek

Az ehhez hasonló, szokatlan csempészési kísérletek időről időre felbukkannak világszerte, rávilágítva az emberi kíváncsiság és a ritka természeti kincsek iránti kereslet sokszínűségére. Nemrégiben például egy olyan esetről számoltak be, ahol valaki egzotikus hüllőket próbált meg elrejteni ruházatában egy repülőtéren, míg

Ezek az esetek jól mutatják, hogy az illegális vadvilág-kereskedelem nem korlátozódik a nagy testű, ikonikus fajokra, hanem a legkülönbözőbb élőlényeket érintheti. A hatóságok világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biológiai sokféleség védelmére és az illegális kereskedelem visszaszorítására. A szigorúbb törvények, a hatékonyabb ellenőrzések és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozzák a ritka és veszélyeztetett fajok illegális gyűjtését és kereskedelmét, megőrizve ezzel a bolygó egyedülálló természeti örökségét a jövő generációi számára.

Nem dicsérnek meg a hatóságok, ha védett állattal kapnak el

Az állatcsempészetért kiszabható büntetések rendkívül változatosak lehetnek, függően az ország törvényeitől, a csempészett állat fajtájától – különösen, ha veszélyeztetett vagy védett fajról van szó –, a csempészet mennyiségétől és a csempész szándékától. A legtöbb országban ezek a lehetséges büntetések:

A pénzbírság az egyik leggyakoribb büntetési forma. Az összeg a fent említett tényezőktől függően néhány száz dollártól több százezer dollárig vagy akár még magasabb összegig is terjedhet. Súlyosabb esetekben, különösen védett vagy veszélyeztetett fajok nagy mennyiségű csempészése esetén, vagy ha a csempészés szervezett bűnözés része, börtönbüntetést is kiszabhatnak. A büntetés hossza néhány hónaptól akár több évtizedig is terjedhet. Kevésbé súlyos esetekben a bíróság felfüggesztheti a börtönbüntetést, ha a vádlott korábban nem követett el hasonló bűncselekményt, vagy ha enyhítő körülmények állnak fenn. A hatóságok elkobozhatják azokat az eszközöket, amelyeket a csempészethez használtak, például járműveket, hajókat, repülőgépeket vagy a szállításhoz használt konténereket. Az is gyakori, hogy ha a csempész állattartással vagy kereskedelemmel foglalkozik, a hatóságok visszavonhatják az ehhez szükséges engedélyeit. Bizonyos esetekben a bíróság közérdekű munkára is kötelezheti az elkövetőt.

Van, ahol halál jár érte

Megnéztünk néhány példát, hogy büntetik az állatcsempészést:

• Az Egyesült Államokban a Lacey Act szigorúan bünteti a tiltott vadon élő állatokkal és növényekkel való kereskedelmet. A büntetések pénzbírságtól a többéves börtönbüntetésig terjedhetnek, különösen, ha veszélyeztetett fajokról van szó.
• Kínában a veszélyeztetett fajok csempészése nagyon súlyos bűncselekménynek számít, és akár halálbüntetéssel is sújtható.
• Kenyában is szigor van: bár a tinédzserek büntetésének pontos mértéke nem ismert, a kenyai vadvédelmi törvények komoly pénzbírságot és akár börtönbüntetést is előírhatnak az illegális vadvilág-kereskedelemért. Korábban felmerült a halálbüntetés bevezetése is a vadorzókra, ami jelzi a probléma súlyosságát az országban. A cikkek említettek életfogytiglani börtönbüntetést vagy 200 ezer dolláros bírságot is a vadorzókra vonatkozóan.
• Az Európai Unióban is erős szabályozások vonatkoznak a veszélyeztetett fajok kereskedelmére (CITES egyezmény). A tagállamok saját törvényeik szerint szabhatnak ki büntetéseket, amelyek pénzbírságtól börtönbüntetésig terjedhetnek.

Ne aggódjunk, házikedvenceinket védi az Európai Unió

Magyarországról több tízezer kutyát adnak el az Európai Unió (EU) tagállamaiba évente. Ezek nagy része fél évnél fiatalabb kutya, amelyek a kutyaszaporítóktól törzskönyv nélkül kerülnek a kisállatpiacra. Ráadásul az EU tagállami visszajelzései alapján a Magyarországról származó kutyakölyköket sok esetben illegálisan és túl fiatalon szállították. Az illegális kisállat-kereskedelem felszámolása érdekében 2021. április 1-jétől már be kell jelenteni mindent szabályosan.