Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája Kanada és Mexikó esetében arra irányul, hogy minimalizálja a kínai befolyást a két szomszédos ország piacán – summázták elemzésükben a Magyar Külügyi Intézet kutatói.
Donald Trump beváltotta választási ígéretét: vámokat vetett ki Kanada és Mexikó termékeire. Az elnök első ciklusa óta a kínai–amerikai kereskedelem forgalma folyamatosan csökken. Az új adminisztráció ezt a trendet szeretné erősíteni két legfőbb kereskedelmi partnere, Kanada és Mexikó esetében is.
A vámháború azért alakult ki, mert Donald Trump erősebb gazdasági, katonai befolyást akar a kontinensen.
Az Egyesült Államok szomszédjai előtt két út van: elfogadják az új washingtoni politikai irányvonalat, vagy dacolnak Trump akaratával. A kérdés az, hogy a hirtelen bevezetett-felfüggesztett vámokra milyen módon tud Ottawa és Mexikóváros hatékonyan reagálni. A rossz válaszlépések nemcsak a kétoldalú viszonyok romlásához vezethetnek, hanem a saját nemzetgazdaságuk kilátásait is kockára tehetik. Ez azt jelenti, hogy az államok a gazdasági és védelempolitikai kapcsolataikat veszélyeztetik – mutatott rá Reile Zsolt vezető kutató és Lévai Dániel kutató.
Kanada és Mexikó máshogy reagáltak az amerikai vámokra.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök a konfrontációt elkerülve engedményeket tett a migráció, a bűnüldözés, valamint a kínai befektetések és kereskedelem visszafogása terén. Mexikó Trump akaratának megfelelően keményebben lecsap a drogkartellekre, és a kivándorlók jó részét is megfogja a határon. A vámok bevezetése óta a havi 50 ezerről februárról 8300-ra csökkent az Egyesült Államokban a mexikói határnál elfogott illegális bevándorlók száma. A kínai befolyás csökkentésére pedig Sheinbaum gazdasági tervet alkotott. A mexikói elnök célja korlátozni Peking mozgásterét arra, hogy az amerikai vámokat megkerülve, a kínai árukat mexikói termékekként eladva juttassák be az amerikai piacra.
Mexikó alkalmazkodása nem meglepő, tekintve, hogy az exportjának négyötöde az Egyesült Államokba irányul.
A drogprobléma, amellyel a Trump-adminisztráció a vámok Kanadára való kivetését indokolta, valójában alaptalan, hiszen a fentanilimport szignifikáns többsége Mexikóból ered, és nem Kanadából – magyarázták az elemzők.
Washingtonnak az a tágabb külpolitikai célja a vámokkal, hogy az amerikai kontinens feletti egyedüli befolyását érvényre juttassa.
Annak gondolata, hogy Kanada lehetne az Amerikai Egyesült Államok 51. tagállama, Trump stratégiájában az „Amerika az amerikaiaké” elv, vagyis a Monroe-doktrína 21. századi továbbgondolását jelenti. A 19. században az európai nagyhatalmi befolyás elleni védelmet jelentette a Monroe-doktrína, most pedig a kontinensen látványosan erős gazdasági pozíciókat szerző Kínának az amerikai kontinensről való kitaszításáról van szó.
Kanada esetében jelentős politikai ellenállás formálódik Donald Trump politikájával szemben. A leköszönő liberális miniszterelnök, Justin Trudeau és a miniszterelnökségért induló liberális Mark Carney, valamint a konzervatív Pierre Poilievre is elítélték Trump politikáját. A Trump által jelentett külső fenyegetés felélesztette a kanadai nemzettudatot, és szuverenitásának kérdésében összekovácsolta a politikailag alapvetően fragmentált országot . Kanada ráadásul az Európai Unió irányába fordult, hogy támaszra találjon a Trump elleni gazdasági küzdelemben.
A belengetett, majd felfüggesztett vámok hasonló eredményt produkáltak, és a hatalmon lévő elitet erősítették mindkét országban. Mexikó esetében különösen furcsa az, hogy az ország engedményeket tett, és kilátásba helyezett drasztikusabb lépéseket is.
Az új amerikai adminisztráció fenyegetése a következetlen vámpolitikával szívósabb ellenállást válthat ki mind Mexikóban, mind Kanadában. A vámdiplomácia rövid távon mindkét országban növelte a Trump-ellenességet, ám a két ország gazdasági súlyából adódóan az Egyesült Államokhoz viszonyítva tartós ellenállás legfeljebb csak rövid távú politikai hasznot hozhat, de gazdaságit semmiképen sem.
Mexikó és Kanada esete példa lehet az Egyesült Államok európai partnerei számára. Trump kiszámíthatatlan lépései nemzetgazdasági károkat okozhatnak otthon és a világban. Ha a mainstream európai pártok is követnék a kanadai példát, azzal akár még szavazókat is szerezhetnének.
Kiderült, pontosan mikor és hol jelenti be az új vámokat Donald Trump - országalapú megkülönböztetés lesz
Az amerikai elnök szerdán jelenti be, hogy mely országokra mekkora mértékű vámokat vet ki. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy minden állam meg fogja érezni a magasabb vámokat, ám a részleteket április 2-án jelenti be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.