Gigaügyletek készülődnek az európai telekomszektorban - már ha Brüsszel is úgy akarja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai telekomszektor abban bízik, hogy Brüsszel zöld utat ad a nagy fúzióknak. Arra számítanak, hogy Teresa Ribera, az EU új versenyjogi biztosa enyhíti az egyesülésekre vonatkozó szabályokat.
A norvég Telenor a Financial Timesnak elmondta, hogy felvásárlási lehetőségeket vizsgál, míg a spanyol Telefónica – amely több európai szolgáltatóban is részesedéssel bír – egy nemrég tartott konferencián jelezte, hogy nyitott különféle opciókra például Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ügyvédek és iparági bennfentesek szerint több másik ügylet is a megvalósíthatósági vizsgálat szakaszában van.
Szétaprózódott a piac, ami gátolja a hatékonyságot
Brüsszel korábban óvatosan viszonyult a szektoron belüli fúziókhoz, mivel attól tartott, hogy a fogyasztók számára magasabb árakat és rosszabb szolgáltatásminőséget eredményezhetnek. Az iparág azonban azzal érvel, hogy a méretgazdaságosság hiánya és a piac széttöredezettsége gátolja a technológiai és infrastrukturális beruházásokat.
Európában 41 olyan mobilszolgáltató működik, amelyek ügyfélszáma meghaladja az 500 ezret, és még több, ha a kisebb szereplőket is beleszámítjuk.
Az Orange vezérigazgatója, Christel Heydemann nemrég úgy fogalmazott:
A távközlés egy méretgazdaságosságon alapuló üzlet. Ha beruházni akarsz, méretre van szükséged.
Az európai telekomszektor a Draghi-jelentésben bízik
A távközlési cégek azt remélik, hogy Mario Draghi tavaly szeptemberben közzétett jelentése az európai versenyképességről változást hoz majd. A dokumentum olyan ajánlásokat tartalmazott, amelyek a növekedés ösztönzését és az EU versenyképességének javítását célozzák, hogy felzárkózhasson az Egyesült Államokhoz és Kínához. Az egyik ilyen ajánlás szerint nyitottabbnak kellene lenni a távközlési fúziók iránt.
A Draghi-jelentés ajánlásai összhangban állnak Franciaország és Németország régóta hangoztatott felhívásaival arra, hogy a stratégiai ágazatokban – például a légi közlekedésben és a távközlésben – hozzanak létre „európai bajnokokat”.
Ezt a narratívát lehetetlen volt megvalósítani Vestager idején
– mondta egy a távközlési fúziókban részt vevő ügyvéd, utalva az előző uniós versenyjogi biztosra, Margrethe Vestagerre. „Most nagyobb a nyitottság a konszolidációról szóló párbeszédre.”
Az amerikai telekomcégek elhúztak a beruházásokban
Alessandro Gropelli, a Connect Europe iparági szövetség főigazgatója szerint a konszolidáció szükségességének „politikai tudatosulása még soha nem volt ilyen erős”. Hivatkozott egy januárban publikált kutatásukra, amely szerint
- 2023-ban az egy főre jutó távközlési beruházás Európában 117,9 euró volt,
- az Egyesült Államokban ezzel szemben 226,4 eurónak megfelelő összeget költöttek ilyen célokra.
Egy tapasztalt távközlési fúziókkal foglalkozó ügyvéd így fogalmazott:
Amint a bizottság zöld utat ad egy nagyobb ügyletnek, konszolidációs hullám indulhat el.
Mindazonáltal a bizottság eddig nem jelezte, hogy változtatna-e, és hogyan alakítaná át a versenyszabályozási környezetet az ágazat számára.
A tyúk-tojás dilemma
Ribera az év elején a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az innovációra, a környezeti és társadalmi célokra a fúziós döntések során, de további részleteket nem közölt. Olivier Guersent, az uniós versenypolitika irányításáért felelős főtisztviselő azonban a radikális reform veszélyeire figyelmeztetett. A fogyasztóvédelmi szervezetek is ellenállnak az irányváltásnak.
A lazuló szabályozás és a piaci koncentráció nem szolgálja a fogyasztók érdekét – sőt, könnyen még rosszabb helyzetbe hozhatja őket
– mondta Agustín Reyna, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet nevű ernyőszervezet képviselője.
Carles Esteva Mosso, a Latham & Watkins ügyvédi iroda partnere és egykori magas rangú versenyjogi tisztviselő szerint célszerű lenne, ha a bizottság egyedi alapon vizsgálná a távközlési fúziókat:
Egyes összeolvadások kifejezetten nagy beruházásokat generálnának. Ezt a szempontot eddig a bizottság kissé alulértékelte az elemzéseiben.
Sir Jonathan Faull, egy másik volt magas rangú tisztviselő, aki jelenleg a Brunswick PR-cégnél dolgozik, úgy fogalmazott, hogy az EU egy klasszikus „tyúk vagy tojás” dilemmával áll szemben: „Vannak, akik szerint a távközlési fúziók akkor lesznek értelmezhetők, ha már létrejött az egységes piac közös spektrummal és szabályozással. Mások viszont úgy vélik, épp ezek a fúziók segítenék elő, hogy ezek a feltételek mihamarabb megvalósuljanak. Brüsszel jelzése üdvözlendő lenne mind a befektetéseket és üzletkötéseket tervezők, mind a bizonytalan fogyasztók számára” – tette hozzá.
