Ferenc pápa gazdasági öröksége: beszélj a gazdaggal, védd meg a szegényt

Rendszeresen találkozott a globális üzleti élet kulcsszereplőivel a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa, a technológiai szektortól kezdve a pénzügyi világon át az energiaiparig – írta az egyházfő gazdasági örökségéről szóló cikkében a New York Times. 

A lap emlékeztetett, hogy az egyházfő többek között találkozott Tim Cookkal, az Apple-vezérrel, Eric Schmidttel az Alphabettől, Brian Moynihannel a Bank of America igazgatójával, valamint a Blackstone, ExxonMobil, Chevron és BP vezetőivel.

A pápa nemcsak kapcsolatot keresett a vállalati szférával, hanem szövetségeket is kötött: támogatta például a Tanács a Befogadó Kapitalizmusért kezdeményezést, amely olyan cégekkel működött együtt, amelyek összesen több trillió dolláros piaci értéket képviselnek.

Ferenc pápa nem utasította el a modern üzleti világ értékeit és a technológiai újításokat sem. Még 2014-ben az internetet „Isten ajándékának” nevezte, az üzletet pedig „nemes hivatásként” méltatta. Nyitott volt a mesterséges intelligencia lehetőségeire is – ugyanakkor folyamatosan figyelmeztette a cégeket a szociális felelősségvállalás fontosságára.

– írta a Világgazdasági Fórumnak címzett levelében. Egy alkalommal pedig így fogalmazott vállalkozóknak: egy kis jótékonykodás nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az üzleti élet kötelezettségeit a rászorulók iránt.

Éghajlat, technológia és emberi méltóság

A pápa jelentős figyelmet fordított a klímaváltozás elleni küzdelemre is. Energetikai vezetőkkel egyeztetett, és sürgette őket, hogy gyorsítsák fel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. A volt egyházfő 2019-ben kijelentette:

Aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival kapcsolatban is, különösen annak a globális egyenlőtlenséget növelő és az igazságot torzító hatásai miatt. Tavaly Davosban a Világgazdasági Fórumon hangsúlyozta:

Mi jön Ferenc pápa után?

Ferenc pápa számos olyan bíborost nevezett ki, akik befolyásolni fogják utódjának megválasztását. A Polymarket szerint

• Pietro Parolin bíboros a folytonosság embere lehet,
• míg a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle bíboros

Ferenc teológiai irányvonalát viheti tovább. Mindez meghatározza, hogy a jövőben a Vatikán mennyire marad aktív szereplője a globális gazdasági diskurzusnak.

Vatikáni reformok és pénzügyi átláthatóság

Ferenc pápasága alatt a Vatikán belső pénzügyi rendszerét is megreformálta. Egy kulcsfontosságú vatikáni hivatal pénzügyi jogosultságait is korlátozta, miután korábbi, kétes befektetések korrupciógyanús vizsgálatokhoz vezettek. A pápa ezzel is jelezte: a gazdasági felelősségvállalás nemcsak a világ felé, de a Vatikánon belül is kulcsfontosságú.

Erdő Péter immár öt éve fontos pozícióban

Ferenc pápa 2020-ban 13 új tagot nevezett ki a Gazdasági Tanácsba, amelyet 2014. február 24-én hozott létre „Fidelis dispensator et prudens” kezdetű apostoli levelével. Azt a feladatot ruházta a szervre, hogy felügyelje a Római Kúria dikasztériumainak, valamint a Szentszék és Vatikán Városállam intézményeinek irányítási és pénzügyi struktúráit és tevékenységét. A Tanács 15 tagból áll, amelyek közül nyolcat bíborosok és püspökök közül választanak ki az egyház egyetemességét visszatükrözve. A fennmaradó hét tag pedig különböző nemzetiségű szakértőkből áll, akik pénzügyi és elismert szakmai tekintéllyel rendelkeznek.

A Gazdasági Tanács koordinátora továbbra is Reinhard Marx bíboros, München és Freising érseke marad. A testület tagja marad Wilfrid Foix Napier bíboros, Durban érseke 80 éves koráig.

Ferenc pápa hat új bíborost és hét világi szakértőt, közöttük hat nőt nevezett ki a testületbe: Erdő Péter bíborost, Esztergom–Budapest érsekét; Odilo Pedro Scherer bíborost, a brazíliai Sao Paulo érsekét; Gerald Cyprien Lacroix bíborost, Québec érsekét; Joseph William Tobin bíborost, Newark érsekét; Anders Arborelius bíborost, Stockholm érsekét és Giuseppe Petrocchi bíborost, LAquila érsekét.