Izrael lecsaphat az iráni nukleáris létesítményekre

Közel-keleti konfliktusok emelni szokták az olaj árát, ebből a szempontból is figyelmet érdemelnek a Reuters értesülései, amelyek szerint Izrael hónapokon belül támadást intézett iráni nukleáris létesítmények ellen. A hírügynökséggel egy név nélkül idézett izraeli hivatalnok és két jól értesült személy tudatta, hogy egy támadás nem kizárható, holott a napokban úgy tűnt, ez a fenyegetés lekerült a napirendről.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács úgy reagált a Reuters értesüléseire, hogy Donald Trump elnök csütörtöki nyilatkozatára emlékeztette őket, amely szerint lebeszélte az izraelieket egy támadásról, és „nem rohanna” támogatni katonai akciót Irán ellen. A New York Times korábbi értesülései szerint Washington arra koncentrál, hogy megegyezést érjen el Teheránnal nukleáris programja korlátozásáról. (Későbbi hír szerint szombaton megkezdődött második körben az USA és Irán közti tárgyalások az utóbbi atomprogramjáról. Ezt a Bloomberg jelentette az iráni állami televízióra hivatkozva.)

A Reutersnek az izraeli források azt mondták, korlátozott csapásról volna szó, amelyhez nem kell erős amerikai támogatás.

Az izraeli miniszterelnök hivatala nem reagált azonnal a Reuters érdeklődésére. Egy szintén név nélkül nyilatkozó magas beosztású izraeli hivatalnok ugyanakkor azt közölte, hogy a csapásról nem született még döntés.

Az olaj árára közvetlen felhajtó hatást szoktak gyakorolni a közel-keleti konfliktusok. 

Az elmúlt hónapok hírei inkább az ár csökkenéséről szóltak, a héten azonban drágult az olaj, és pont az Iránt illető hírek miatt. A West Texas Intermediate olajfajta ára csütörtökön 3,5 százalékkal hordónként 65 dollárra ugrott, ami a legnagyobb napi emelkedés január óta, miután Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte: Amerika a lehető legnagyobb nyomást gyakorol Irán olajellátó láncaira, miután egy második kínai finomító ellen is szankciót vetettek ki, amiért iráni olajat használt.