Mínusz félmillió ember újra: Japán a demográfiai összeomlás szélén áll

Japán összlakossága – amely magában foglalja a japán és a külföldi lakosokat – 2024. októberben 123,8 millióra csökkent, ami 0,44 százalékkal, 550 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A szigetország populációja 2011 óta évről évre fogyatkozik.

A kizárólag japán állampolgárokból álló népesség száma a 120,3 milliót érte el, ami 898 ezres csökkenés 2023. októberhez képest. A 15 év alattiak a teljes lakosság 11,2 százalékát, 13,83 millió főt, tették ki, ami 343 ezerrel kevesebb az előző évinél, és minden idők legalacsonyabb értéke. A Bloomberg emlékeztet: a világ harmadik legnagyobb gazdaságában 1982 óta folyamatosan csökken a gyerekek létszáma.

Eközben a 65 évesek és idősebbek száma 17 ezerrel, 36,24 millióra nőtt, vagyis a lakosság mintegy 30 százaléka 65 év feletti. A munkaképes korú népesség, azaz a 15–64 évesek száma 224 ezer fővel, 73,7 millióra zsugorodott. Októberben csak két prefektúrában – Tokióban és Szaitamában – nőtt a lakosság száma az elmúlt évben.

Egyre kevesebb gyerek születik

Tavaly októberig 1,6 millióan hunytak el Japánban, míg 720 988 születést regisztráltak. A születések száma kilenc egymást követő év óta csökken, a házaspárokra nem hatnak a több gyermek vállalására ösztönző pénzügyi és egyéb kormányzati támogatások. A 2024-es adat 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a legalacsonyabb a feljegyzések kezdete, 1899 óta.

A népességcsökkenés következtében országszerte egyre több az elhagyott ház, amelyeknek már japán elnevezése is lett: akija. Ezek az ingatlanok akár 45 dollárért is megvásárolhatók, az önkormányzatok pedig támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel próbálnak új lakókat vonzani, hogy újjáéleszthessék a fogyatkozó településeket.

Mivel egyre kevesebb pár vállal gyereket, számos iskolában csökken a beiratkozások száma, emiatt pedig kénytelenek bezárni vagy más intézményekkel egyesülni. Ennek következtében a vidéken élő diákoknak ingázniuk kell, vagy a családok költöznek az iskolák közelébe. 

A kormányzat egyre radikálisabb intézkedéseket vezet be a népességcsökkenés megfordítására, így például a tokiói önkormányzat lehetővé tette, hogy alkalmazottai egy héten csak négy napot dolgozzanak. A fiatal párokat elsősorban a gyermeknevelés magas költségei és a kevés szabadidő riasztja el, így még számos intézkedésre lehet szükség a jövőben.

A demográfiai válság hosszú távú hatásokat gyakorol a gazdaságra

A népességfogyás veszélyezteti a kormány társadalombiztosítási programjait, köztük a nyugdíjak és az idősek orvosi ellátásának jövőbeli finanszírozását. A folyamat ezenkívül munkaerő- és adóhiányhoz vezet, ami visszafogja a gazdasági teljesítményt, miközben az államháztartás helyzetét is nehezíti. 

A távol-keleti ország demográfiai adatai egyre inkább eltolódnak, a fiatalok rohamosan csökkenő korosztályainak kell finanszírozniuk a hatalmas államadóssággal rendelkező ország társadalombiztosítási költségeit. A munkaképes korú népesség csökkenése valószínűleg a társadalombiztosítási kiadások erőteljes növekedésével jár majd együtt.

A születésszám csökkenése más, fejlett országokat is sújt: Kína népessége 2024-ben már a harmadik egymást követő évben zsugorodott, így India lett a világ legnépesebb állama. A világ fejlett országai között Dél-Koreában a legalacsonyabb a születések száma, míg Európában 2022-ben 4 millió alá csökkent az élve születések száma, és Magyarországon is kevés az újszülött.