A héten eldőlhet a NASA sorsa: az új igazgató veszélyes irányba terelheti az űrügynökséget

Donald Trump újabb merész húzással Jared Isaacmant, a Shift4 Payments milliárdos vezérigazgatóját és ismert űrturistát jelölte a NASA következő vezetőjének. A szenátusi megerősítő meghallgatásra április 9-én kerül sor, és az űrkutatás jövője szempontjából egyre több figyelem irányul arra, ki is ez az ambiciózus, civil háttérből érkező jelölt. Isaacman nem egyszerű vállalkozó: kétszer is járt az űrben SpaceX-küldetések keretein belül, és mindkét alkalommal szorosan együttműködött Elon Muskkal. Isaacman nemcsak egy űrturista, hanem már egy nagyra nőtt partner, aki már évekkel ezelőtt felismerte, hogy az állami és magánszektor összefogása kulcskérdés az űrkutatás jövője szempontjából.

Ő lesz a NASA új igazgatója

A kapcsolat Musk és Isaacman között nem csupán üzleti: közös jövőképük van az űr elérhetővé tételéről. Isaacman nemcsak használta a SpaceX technológiáját, hanem aktívan alakította is a missziók formáját. A kölcsönös bizalom alapja az, hogy mindketten hisznek a gyors innovációban, a magánszektor rugalmasságában és abban, hogy az űr nem csak állami kiváltság. Ez a kapcsolat most új dimenziót kaphat, ha Isaacmant valóban kinevezik a NASA élére: a jövőbeli köz- és magánszféra együttműködések még intenzívebbé válhatnak, és akár stratégiai szövetséggé is bővülhetnek a NASA és a SpaceX között.

Habár Isaacman részletes programtervet még nem mutatott be nyilvánosan, az eddigi nyilatkozatai és tevékenysége alapján három irány körvonalazódik:

1. Privát és állami űrprogramok szorosabb összekapcsolása: a tapasztalatai alapján úgy véli, a magáncégek gyorsabbak, a NASA-nak pedig stabil az infrastruktúrája. E kettő összehangolása lehet a jövő kulcsa.
2. Fókusz a holdi és marsi küldetésekre: az Artemis-program folytatása és kiterjesztése kiemelt cél lehet számára.
3. Technológiai és szervezeti megújulás: Isaacman nem híve a bürokráciának; üzleti világban szerzett tapasztalatai alapján valószínűleg hatékonyságnövelésre törekszik majd a NASA-n belül is.

Isaacman kinevezése erősen megosztó lehet. Egyesek szerint hiányzik belőle az akadémiai háttér, mások viszont úttörő szellemét és gyakorlati tapasztalatait dicsérik. A szenátusi meghallgatás során várhatóan ezek lesznek a fő vitapontok. Az viszont biztos: ha Jared Isaacman valóban a NASA élére kerül, egy új korszak kezdődhet az amerikai űrügynökség életében – egy korszak, ahol az űrrepülés nem elméleti vízió, hanem versenyképes, gyakorlati valóság lehet. És ezt épp egy olyan ember hozhatja el, aki már saját maga is kilépett a légkörön túlra.

Lehet, hogy Jared Isaacman ki szeretné bővíteni az Artemis-programot, de mostanában egyre többen arról beszélnek, hogy Muskkal egyetértésben inkább a Marsra fókuszálna, nem a Holdra.

Isaacman és Musk kihagynák a Holdat: a cél a Mars

A NASA jelenleg az Artemis-program keretén belül akar újra embert küldeni a Holdra – a A program teljes költségeit 2012 és 2025 között körülbelül 93 milliárd dollárra becsülik. Ezen belül az egyes Artemis-küldetések indítási költségei elérhetik a 4,1 milliárd dollárt. Ha a Hold-missziókat most törölnék, az jelentős pénzügyi veszteségekkel járna, tekintettel a már befektetett összegekre és az eddig kifejlesztett infrastruktúrára: 

• a Space Launch System (SLS) és az Orion űrhajó fejlesztése önmagában több milliárd dollárt emésztett fel;
• ezen túlmenően a Mobile Launcher 2 (ML-2) költségei is jelentősen megnövekedtek, és várhatóan elérik az 1,4 milliárd dollárt. 

A Mars-missziókra való azonnali átállás szintén jelentős költségekkel járna. Például a Mars Sample Return küldetés költségei várhatóan meghaladják a 11 milliárd dollárt. Ezenkívül a Mars-utazások technológiai és logisztikai kihívásai további fejlesztéseket és beruházásokat igényelnének.​ 

Fontos megjegyezni, hogy a Hold-missziók törlése nemcsak pénzügyi veszteségeket okozna, hanem a már meglévő technológiai és tudományos eredmények kihasználatlanságát is jelentené. A Holdra való visszatérés számos szakértő szerint fontos lépcsőfok a Marsra irányuló küldetések előkészítésében, mivel lehetőséget nyújt a szükséges technológiák és rendszerek tesztelésére egy viszonylag közeli és ismertebb környezetben. ​