A vörös bolygó árnyékában csapnak össze a víziók és az üzleti érdekek – Elon Musk átlép a Holdon és a Marsot veszi célba

Amikor Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és az űripar meghatározó szereplője Jared Isaacmant javasolta a NASA élére, egy dolgot tett világossá: a cél immár nem a Hold, hanem a Mars. Ez a döntés azonban nem pusztán vízió vagy technológiai ambíció kérdése – komoly gazdasági, politikai és stratégiai kockázatokat rejt. A Mars-misszió előtérbe helyezése nemcsak egy álom, hanem egy gigantikus szerkezetátalakítás a világ egyik legnagyobb és legrégebbi kutatási ügynökségében – az amerikai NASA-ban. És ennek ára van, nem is kicsi.

Elon Musk és Jared Isaacman – akit Trump is nyíltan támogat – meglátása szerint a Hold-misszió (a NASA Artemis-programja) túl költséges, túl lassú és technológiailag idejétmúlt. Az újbóli Holdra szállás helyett azt javasolják, hogy az amerikai adófizetők pénzét inkább a Mars kolonizálására fordítsák. Musk ezt „az emberiség hosszú távú fennmaradásának zálogaként” definiálja. Ennek érdekében a Fehér Ház már most olyan költségvetési javaslatot készít elő, mely megszüntetné a Boeing által gyártott Space Launch System (SLS) rakéta finanszírozását, mely az Artemis gerincét alkotja. Ennek leállítása több milliárd dollárt szabadítana fel – ez az összeg már a Mars-missziók költségvetésének alapja lehet. A NASA egyes beszámolók szerint már most is azon gondolkozik, hogy szélnek ereszti a Boeinget a folyamatos kudarcai és késlekedései miatt, a helyét pedig a SpaceX venné át.

Kockázatos dolog átugrani a Hold-missziót

A Hold, szemben a Marssal, csak három napra van a Földtől, és már rendelkezünk tapasztalattal az ottani le- és felszállásról. A Marsra való utazás ezzel szemben két-három évig is eltarthat, és a legkisebb hiba is végzetes lehet. A Holdon egy előretolt bázis működtetése lehetőséget nyújtana

• a rendszerek,
• életfenntartó technológiák
• és hosszú távú űrbéli tartózkodás biztonságos kipróbálására.

Ha ezt kihagyjuk, akkor a Marsra indulás olyan, mintha repülési gyakorlat nélkül vágnánk neki egy interkontinentális útvonalnak. Ráadásul a Holdon jelen lévő jégből előállítható rakéta-üzemanyag akár indítóállomássá is tehetné a Holdat – így csökkentve a Marsra induló küldetések tömegét és költségeit, nem is beszélve a gyengébb gravitációról. Ráadásul a Holdon való hosszú távú tartózkodás egyik alapvető létszükséglete lesz a folyamatos oxigénellátás, amit, úgy néz ki, egy olyan kőzetből is elő lehet állítani, amelyből nagyon sok van a Holdon.

Ebben olyan rendszerek és technológiák szerepelnek, amelyek már közel állnak az éles bevetéshez – például az SLS rakéta, az Orion űrhajó vagy a Holdra szánt leszállóegységek. A program felszámolása nemcsak politikailag lenne kínos, de gazdaságilag is óriási veszteséggel járna. A NASA beszállítóinál több tízezer munkahely függ az Artemis alrendszereitől – ezek elvesztése egész államok gazdaságára lenne hatással.

A NASA óvatos, de Elon Musk már bolygókat hódítana

Musk vállalata, a SpaceX, bár technológiai úttörő, de a Starship rakéta még mindig kísérleti fázisban van. Az utóbbi két tesztrepülés robbanással végződött. Bár Musk és Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke évi több száz tesztrepülést ígér, jelenleg semmilyen Mars-kompatibilis rendszer nem rendelkezik emberes repüléshez szükséges tanúsítvánnyal. A Marsra való utazás emellett

• komplex orvosi,
• pszichológiai,
• sugárzásvédelmi
• és biológiai kérdéseket vet fel,

melyekre a NASA kutatói még mindig keresik a válaszokat. Egy hiba nemcsak a küldetést hiúsíthatja meg, de emberéleteket is követelhet – ennek kockázata sokkal nagyobb, ha kihagyjuk a Holdat mint tesztplatformot. Musk egyszerre a NASA legnagyobb partnere, legnagyobb hangadója, és most a Fehér Ház egyik legfontosabb technológiai tanácsadója is. A Trump-adminisztráció új, Kormányzati Hatékonysági Osztály (DOGE) szervein keresztül Musk emberei belenyúlnak a NASA, az FAA és más szövetségi szervek költségvetésébe, működésébe és személyzeti döntéseibe. Eközben a SpaceX – és vele együtt Musk pénzügyi érdekei – közvetlenül profitálnak a Mars-projekt előretolásából, különösen, ha az Artemis szerződéseit lecserélik vagy megszüntetik. Ez összeférhetetlenségi aggályokat is felvet, hiszen Musk egy olyan rendszer vezetését formálja, amelyben maga is részesedéssel bír.

Tehát ha Musk és a SpaceX nem áll elő eddig eltitkolt technológiákkal, akkor könnyen lehet, hogy a világ leggazdagabb embere megint előbb beszélt, mint gondolkodott. Bármennyire is meghatározó szereplő a SpaceX a NASA-n belül és az űrkutatásban, még ők sem engedhetik meg maguknak, hogy felelőtlenül kockára tegyék az űrhajósok életét, csak azért, mert Elon Musk minél előbb kolonizálni szeretné a Marsot – ez pedig csak újabb társadalmi, politikai, biológiai, technológiai és logisztikai kérdéseket vet fel, melyeket még a Földön kell megválaszolni, nem a vörös bolygón.