Európára is kiterjedhetett volna a spanyol és a portugál áramkimaradás

Még mindig nem tudni pontosan, mi volt a hétfői spanyol és portugál áramkimaradás oka, amelynek következtében egy időre milliók maradtak villany nélkül. Az azonban biztos, hogy súlyos következményei lesznek nemcsak a két érintett országra, hanem egész Európára nézve.

Az Európai Unió jó ideje sürgette már, hogy az afféle energiaszigetként működő Ibériai-félsziget jobban kapcsolódjon az európai hálózatokhoz. A szakemberek egy része szerint az ilyen összeköttetések segíthettek volna megelőzni a mostani széles körű áramkimaradásokat. Mások szerint ehelyett több országot is kitettek volna a tovagyűrűző hatások veszélyének.

Az európai áramrendszer újabb gyenge pontok nélkül sem áll a lehető legszilárdabb lábakon. Bizonytalanságokat teremtettek

•  a német atomerőmű-bezárások, 
• a politikai indítékú leválás az orosz gázról – olyan eseményekkel, mint az Északi Áramlat vezeték felrobbantása és az ukrajnai tranzit idei leállítása Kijev által  –, 
• és általában a zöldátállás értelmezési és technológiai problémái és zökkenői. A németek rákényszerültek, hogy saját bezárt atomerőműveik helyett francia atomáramot vásároljanak, a szél- és a szélcsend, a napsütéses és a nélküli időszakok váltakozása pedig szélsőséges, másokra is kiható ingadozásokat idéz elő a német áramhálózatban és másutt is Európában.

Nem találgatnak a spanyol és portugál áramkimaradás okairól

Eduardo Prieto, a spanyol hálózatüzemeltető Red Eléctrica igazgatója szerint az áramkimaradást „egy nagyon erős oszcilláció” okozta, ami miatt lekapcsolódtak az európai rendszerről. A hatóságok azonban egyik országban sem hajlandóak találgatni. „Egyik hipotézist sem vetettük el, és minden lehetséges okot kivizsgálunk” – idézte összeállításában a Politico Pedro Sánchez spanyol kormányfőt.

Az áramellátás helyreállítása számos nehézséget okozott Spanyolországban és Portugáliában is. Leonardo Meeus, az Európai Egyetemi Intézet villamos energiára szakosodott professzora szerint a hálózatüzemeltetőknek technikailag nagyon bonyolult folyamatot kellett követniük ahhoz, hogy az energiarendszer újra működőképes legyen. Lépésről lépésre kellett helyreállítania az ellátást, először speciális generátorokra, például vízenergia-szivattyúkra támaszkodva.

Beszálltak a szomszédos országok is, a francia RTE órákon belül biztosított 700 megawattnyi energiát, és kaptak áramot Marokkótól is. Ez annak köszönhető, hogy az energiarendszereket interkonnektorok kötik össze, vagyis, a hálózatok között kölcsönös függőség van, de ez azt is, jelenti, hogy külön-külön kell újraindítani őket.

Az összekapcsolódás Európát is veszélyeztethette volna

A spanyol és a portugál hálózat szorosan össze van kapcsolva egymással és néhány ponton Franciaországgal és az EU többi részével is. Az Európai Bizottság jó ideje még szorosabb összekapcsolódást szorgalmaz, ami az érvelésük szerint erősítené az energiabiztonságot és könnyítené az áram áramlását a határokon keresztül.

Madrid, Lisszabon és Párizs is többször jelezte, hogy kész erre, de lassú az előrehaladás. Bár Spanyolország és Franciaország végre megkezdte az új baszkföldi összeköttetés kiépítését, az EU energiaszabályozói szövetsége tavaly arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályi előírások ellenére nem szabadult fel elegendő villamosenergia-átviteli kapacitás.

Az továbbra sem világos, hogy az Európával való több összeköttetés enyhítette volna-e az áramkimaradást. Erősíthette volna Spanyolország képességét a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására és a villamosenergia-importra – érvelt Pratheeksha Ramdas, a Rystad tanácsadó cég vezető energetikai elemzője. Madrid jelenlegi korlátozott kereskedelmi kapacitása Franciaországgal ugyanis „korlátozza a gyors reagálási képességet a nagyszabású zavarok idején”.

Másrészt viszont „a megnövekedett összeköttetés azzal a kockázattal járhat, hogy a frekvenciainstabilitás átterjed a szomszédos rendszerekre”, ami dominóhatásként más EU-tagállamokban is áramkimaradásokat okozhat – tette hozzá Ramdas.

Túlságosan támaszkodnak a megújulókra?

Spanyolország és Portugália nagyon jól áll a megújuló energiaforrások használatára való átállással, az áram több mint 80 százalékát ebből biztosítják.

Szakértők azonban már korábban figyelmeztettek, hogy a szél- és napenergia gyors elterjedése egyre nagyobb nyomást gyakorol a spanyol hálózatra, amely korszerűsítésre szorul, hogy kezelni tudja a rekordmennyiségű, időszakosan megújuló energiát.

Meeus szerint azonban a hétfői áramkimaradás oka nem a zöldenergia volt, mivel az EU az elmúlt években több szabályt is bevezetett annak megakadályozására, hogy a megújuló energiatermelők úgy kapcsolódjanak le a hálózatról, hogy az veszélyeztetné a rendszert.

Egyetért vele Daniel Muir, az S&P Global vezető európai energetikai elemzője is, aki arra is emlékeztetett, hogy Spanyolországban elegendő hagyományos, forrásból termelt energia is rendelkezésre állt a kimaradás idején.

Leállítják a nukleáris erőműveket

Spanyolország olyannyira ragaszkodik az átállás folytatásához a megújuló energiaforrásokra, hogy nem hajlandó módosítani a nukleáris erőművek bezárásának a tervén.

Az országban hét atomerőmű működik, ezek az áramigény 20 százalékát biztosítják, de a következő évtizedben befejezik a működést. Még az idén bezárják az utolsó széntüzelésű erőművet is – emlékeztetett a Bloomberg.

Az ország azonban egyelőre nem mond le teljesen a fosszilis energiahordozókról, a szélturbinák, napelemek és óriási akkumulátorok a belátható jövőben tartalékként még földgázerőművekre támaszkodnak.

A siker azonban a még csak születőben lévő spanyolországi energiatárolási iparágtól függ, amelyet a jelenlegi mindössze három gigawattos kapacitásról 2030-ra 20 gigawattosra terveznek bővíteni.

Az atomenergiában szembemennek a nemzetközi trendekkel

A nukleáris erőművek bezárásában Spanyolország Németországot követi, de szembemegy a globális trendekkel. A biztonsággal és a radioaktív hulladék elhelyezésével kapcsolatos aggodalmakat világszerte háttérbe szorította a stabil energiaellátás iránti kielégíthetetlen vágy.

Annál is inkább így van ez, mert az energiafogyasztás az egekbe fog szökni az olyan új igényforrásokkal, mint a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó adatközpontok. Európa ráadásul az ukrajnai invázió óta törekszik az orosz gáz pótlására is.

2023 óta 31 ország döntött úgy, hogy a 2020-as szintről 2050-re megháromszorozzák a nukleáris kapacitást. Csak Kína 28 új reaktort épít, de a tervek szerint az évtized végéig 

• Kanadában, 
• az Egyesült Királyságban 
• és az Egyesült Államokban 

is korszerű reaktorok lépnek működésbe, és az új német kormány is fontolgatja, hogy újból bevezeti az atomenergiát.

„Ha mindenki az egyik irányba megy, és csak mi megyünk a másikba, akkor legalább meg kellene állnunk egy pillanatra, és elgondolkodni” – vélekedett Ignacio Araluce, a Foro Nuclear spanyol atomipari szövetség elnöke.