Az csak a kezdet, hogy tavaly rekordmennyiségű, 38 millió tonna árut juttattak célba az orosz északi-tengeri hajózási útvonalon, a tranzit pedig 44 százalékkal, 3 millió tonnára nőtt. A szállítási infrastruktúra – például jégtörők, teherhajók és kikötők – tüzemeltetőinek az északi ásványkincs-lelőhelyekről érkező, több száz millió tonnára kell felkészülniük.
A feladat önmagában sem könnyű, de közben Oroszországra szankciós nyomás nehezedik az ukrajnai háború miatt a berendezések, a szállítás, az anyagi támogatás és a sarkvidéki bányászatot érintő hosszú távú szerződések terén is.
Az útvonal infrastruktúráját 2018 óta a Roszatom üzemelteti. A Roszatomnak az útvonalat olyan közlekedési ütőérré kell alakítania, amely Európát, Oroszországot és az ázsiai csendes-óceáni régiót köti össze.
A Szentpétervártól és Kalinyingrádtól Vlagyivosztokig tartó közlekedési folyosó kiépítésének szövetségi tervét tavaly decemberben hagyták jóvá. A témában a közelmúltban Murmanszkban tartott Nemzetközi Sarkvidéki Fórumon az orosz állami társaság első számú vezetője, Alekszej Lihacsov ismertette, hogy milyen feladatok állnak a társaság előtt a feladat elvégzése érdekében.
Mint jelezte, a társaság egyelőre évi 100-150 millió tonnás szállítással tervez. Ehhez szükség lesz a már meglévő 11 jégtörőjére, amelyből 8 atomjégtörő, de építenie kell további 4-6 jégtörőt. Szűkös a teherszállító flotta is. A számukat alapvetően oroszországi gyárakra támaszkodva kell növelni, de szükség lesz nemzetközi együttműködésre is, a tárgyalások már folynak.
Alekszej Lihacsov fontosnak nevezte, hogy „a teherhajókat kísérő jégtörők, a teherszállítás és a logisztikai szolgáltatások költsége illeszkedjen a sarkvidéki projektek gazdaságosságához”. Kissé összetett megfogalmazása azt takarja, hogy a kérdéses fejlesztések nem gazdaságosak
Ezért javasolta, hogy az északi-tengeri útvonal esetében álljanak át a 30 éves tervezési időszakra.
Kínából két éve indítanak rendszeresen konténert Oroszországba az északi-tengeri útvonalon, és a járatok száma egyre nő – ismertette Vlagyimir Panov, a Roszatom Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős különmegbízottja. Elmondta, hogy e téren Oroszország együttműködése Kínával és Indiával már rendszerszintű.
Az Északi-sark térségben a Roszatom kis teljesítményű atomerőműveket épít, illetve korszerű úszó erőműveket a Baimszkaja érclelőhelyen zajló bányászathoz. A társaság üzemelteti a világ egyetlen úszó atomerőművét Pevekben.
Az északi övezetben hozzávetőleg 10 ezer embert foglalkoztat, de 2035-ig újabb tízezret kell felvennie a feladatok bővülésével, elsősorban a Kolai II. Atomerőmű üzembe helyezésével és három erőművi blokk megépítésével – e tervekről Tatjana Tyerentyeva, a társaság humán erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.