Kötéltáncot járnak a vietnámi vezetők. A vámháború elkerülése érdekében megpróbálják korlátozni az országon keresztül az Egyesült Államokba áramló kínai exportot. Ugyanakkor erősítik is a kapcsolatot Pekinggel, az előzetes információk szerint Hszi Csin-ping elnök jövő heti látogatásán negyven megállapodást írnak alá.
Vietnám is azon országok közé tartozik, amelyeket súlyosan érintenek Donald Trump amerikai elnök egyelőre 90 napra felfüggesztett kölcsönös vámjai, az egyik legmagasabb, 46 százalékos tarifa vonatkozik az exportorientált országra. Hanoi ezért mindenképpen megállapodásra akar jutni az amerikai kormánnyal.
A Reuters értesülése szerint ennek érdekében ajánlották fel, hogy
igyekeznek megakadályozni, hogy kínai áruk jussanak az országon keresztül az amerikai piacra,
amit több vezető amerikai tisztviselő, például Peter Navarro, Trump kereskedelmi tanácsadója is a szemükre vetett.
Vietnám már meg is kezdte a tárgyalásokat a vámok csökkentéről az Egyesült Államokkal, az ország miniszterelnök-helyettese az elsők között egyeztetett az amerikai kereskedelmi képviselővel. Hanoiban azt remélik, hogy a 46 százalékos tarifákat legalább 22-28 százalékra sikerül lealkudniuk.
Ennek érdekében ígérték meg, hogy a kormány le fog csapni a „kereskedelmi csalásokra”; konkrétumokat azonban nem közölt a kormány hivatalos portálja.
Vitathatatlan tény, hogy Trump első hivatali ideje óta számos multinacionális cég az úgynevezett „Kína plusz egy” politikát alkalmazza, vagyis gyárakat telepít például Vietnámba, hogy csökkentse a Pekinggel szembeni kitettséget.
A délkelet-ázsiai ország azonban szorult helyzetben van, mivel megpróbálja megőrizni a kereskedelmet az Egyesült Államokkal, amely a legnagyobb exportpiaca és biztonsági partnere, és amellyel szemben jelentős, 123 milliárd dolláros külkereskedelmi többlete van.
Ugyanakkor
Hanoi nem akarja maga ellen fordítani Kínát sem, amely a befektetések egyik legfontosabb forrása,
és a szomszédja, amellyel a dél-kínai-tengeri határok miatt összeütközésbe is került.
Nemcsak multinacionális vállalatok, hanem kínai befektetők is alapítottak gyárakat Vietnámban, ahol feldolgozzák az adott esetben kínai alapanyagokat vagy alkatrészeket. Mivel értéket adnak hozzá, az áru a jog szerint vietnámi terméknek minősül.
Navarro szerint azonban Kína csak „átrakodásra” használja Vietnámot, és a brit hírügynökség információi szerint egyes esetekben a kínai gyártmányú árukat szállító hajók valóban csak annyi ideig tartózkodtak a vietnámi kikötőkben, amíg megszerezik a termékek ottani gyártását igazoló dokumentumokat.
Washington megbékítése érdekében Hanoi azt is megígérte, hogy szigorít a kettős felhasználású áruk, például félvezetők exportellenőrzésén, megakadályozandó, hogy azok az országon keresztül jussanak az Egyesült Államokból Kínába.
Vietnám számára azonban Kína is fontos partner, de ez fordítva is igaz. Hanoi lesz az első állomása Hszi Csin-ping kínai elnök első idei külföldi körútjának, amely még
Az előbbire 24, az utóbbira 49 százalékos amerikai vámok vonatkoznak.
Az előzetes információk szerint hétfőn mintegy
negyven kínai–vietnámi megállapodást írnak alá, a többi között a vasúthálózat fejlesztéséről.
Valószínűleg a látogatásra időzítve jelentik be azt is, hogy a légi közlekedési felügyelet jóváhagyja a kínai COMAC repülőgépeket, ami megnyitja az utat a lízingelésük és megvásárlásuk előtt a vietnámi légitársaságok számára.
Hanoi azonban ezen a téren is egyensúlyozik, mivel a héten jelentették be, hogy a nemzeti légitársaság megkapta a hitelt Boeing-gépek beszerzésére is. A The Business Times tudósítása szerint a Citibank biztosít legalább 560 millió dollárt a Vietnam Airlines számára a gépvásárlás finanszírozására, ami szintén a vámtárgyalások része.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.