Vietnám GDP-jének a 30 százalékát tette ki tavaly az Egyesült Államokba irányuló áruexport, ami a legmagasabb arány a vezető amerikai kereskedelmi partnerek között, és különösen kitetté teszi az országot az esetleges büntetővámoknak.
A délkelet-ázsiai országba rengeteg külföldi tőke áramlott 2018 óta, azután, hogy Donald Trump első elnöksége idején kereskedelmi háborút indított Kínával szemben, és sokan próbálták áthelyezni a termelésüket, hogy elkerüljék a vámokat, emlékeztetett a Reuters.
Nyitott gyárat Vietnámban a dél-koreai Samsung, a tajvani Foxconn, az amerikai Apple, Intel és Nike. A rengeteg befektetésnek a kommunista ország a globális ellátási lánc fontos gócpontjává vált és szoros gazdasági kapcsolatokat alakított ki egykori ellenségével, az Egyesült Államokkal.
Vietnám tavaly 142,4 milliárd dollár értékben exportált árucikkeket a világ legnagyobb gazdaságába, és ezzel
a 6. legnagyobb amerikai exportőr lett
Mexikó, Kína, Kanada, Németország és Japán után, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint ez tette ki a 468 milliárdos vietnámi GDP mintegy harmadát. (Egy dollár 383,1 forint.)
Az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei közül csak Mexikó esetében hasonló, 27,6 százalékos ez az arány – a léptékeket azonban össze sem lehet hasonlítani, mert Mexikó több mint háromszor olyan értékben szállít cikket az Egyesült Államokba, mint Vietnám. Kína esetében a GDP 2,5, Japán esetében pedig 3,7 százalékát teszi ki az amerikai export.
Vietnám azért is különösen nagy veszélyben van, mert Donald Trump amerikai elnök ki nem állhatja, ha egy országnak külkereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és az ázsiai ország esetében is ez a helyzet.
A gyorsan bővülő export és korlátozott import miatt tavaly már Vietnámnak volt a negyedik legnagyobb külkereskedelmi többlete a kétoldalú forgalomban, csak Kína, az Európai Unió és Mexikó előzte meg.
Az ország ráadásul „megfelel a Fehér Ház által a vámkivetésre vonatkozóan meghatározott egyéb kritériumoknak is” – emlékeztetett Sayaka Shiba, a BMI kutatócég vezető elemzője:
Az ország gazdaságára súlyos csapást jelentene, ha Trump célkeresztjébe kerülne, amire megvan minden esély. A hanoi kormány már jelezte, hogy kész kompromisszumra, például az amerikai importcikkek vámjának csökkentésére, ez azonban egyúttal azt is jelentené, hogy ugyanezt kellene érvényesítenie a más országokból származó behozatalra is. Ez az EU-t nem érintené, mivel 2020-ban életbe lépett a kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely eltörölte a vámok 99 százalékát.
Vietnámi illetékesek tárgyalnak több cseppfolyósított gáz (LNG) vásárlásáról is amerikai partnereikkel, és Washingtonra számítanak az atomerőmű-építésben is.
A kereskedelmi miniszter jelezte, hogy készek több agrárterméket is vásárolni,
ezzel azonban aligha képesek kiegyensúlyozottabbá tenni a külkereskedelmi mérleget, mivel tavaly mindössze 3,4 milliárd dollárban importáltak amerikai mezőgazdasági cikkeket.
Bár Hanoi változatlanul fenntartja a szoros kapcsolatokat Oroszországgal, tárgyalásokat folytat amerikai hadiipari vállalatokkal, például a Lockheed Martinnal C-130 Hercules katonai szállítógépek vásárlásáról.
A parlament februárban jóváhagyta egy olyan kísérleti program jogi kereteit is, amelyek lehetővé tennék, hogy Elon Musk Starlinkje műholdas internet- és biztonsági szolgáltatásokat nyújtson az országban.
Emellett a VietJet fapados légitársaság megállapodott a Boeinggel 200 737 Max beszerzéséről, és kész további megrendelésekre. De ami a legfontosabb: októberben jelentették be, hogy a Trump Organization 1,5 milliárd dollár értékben fejleszt golfpályát és szállodát Vietnámban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.