Eddig hatottak az amerikai szankciók, ismét árad külföldre az orosz olaj
Egyre hatástalanabbnak tűnnek a Joe Biden elnöksége végén bevezetett legutóbbi szankciók, amelyek többek között tankereket büntettek. A listázott hajók egy része azonban műholdfelvételek tanúsága szerint orosz zászló alatt ismét munkába állt, és orosz olajjal megpakolva elindult a célállomása felé.
A washingtoni intézkedések eleinte hatásosnak bizonyultak, de nyilvánvaló volt, hogy a kiváló üzleti lehetőség nem marad kihasználatlanul. Olyan mértékben megugrottak a szállítási díjak, hogy sorra kezdtek orosz olajat szállítani nem szankcionált tankerek.
A Bloomberg tudósítása szerint azonban most ismét olyan hajók is viszik az orosz olajat, amelyek szerepelnek a büntetettek listáján. Közülük három immár orosz zászló alatt megtöltve is futott a Vlagyivosztok közelében lévő nahodkai kikötőből, és több másik is lehorgonyozva várakozik, hogy felvegye a szállítmányt.
A tét az, hogy Moszkva képes legyen olajat juttatni a világpiacra és lenyomni a szállítási díjakat.
Minél több tankert reaktiválnak, annyival több pénz kerül az orosz cégekhez és az államkasszába.
További esélyt jelent a Kreml számára, ha Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai tűzszünet érdekében enyhít az Oroszország ellen hozott korlátozásokon.
Ismét árad a orosz olaj külföldre
A március 9-ével végződött négy hétben napi 300 ezer hordóval nőtt a tengeren szállított orosz olaj mennyisége – ez volt a legnagyobb emelkedés 2023 januárja óta. A vizsgált időszakban napi 3,37 millió hordó olaj hagyta el az orosz kikötőket, ami a legtöbb tavaly november óta.
A Biden által bevezetett utolsó szankciós csomag előtt az Északi-sarkról származó orosz olaj 60 százaléka, tavaly összesen 64 millió hordó Indiába került, ahogyan a Szahalinon kitermelt Szokol fajta 30 százaléka is. Utána azonban északi-sarki olajat nem indítottak útnak Indiába, a szállítmányok közvetve vagy közvetlenül Kínába, illetve más ázsiai vevőkhöz kerülnek.
Nem minden szállítmány célállomása ismert, az azonban nyilvánvaló az adatokból, hogy az ázsiai vevői felé irányuló mennyiség a vizsgált időszakban napi 3,21 millió hordóra emelkedett, ami május óta a legtöbb, és
két százalékkal meghaladja a legutóbbi, októberi csúcs idején mért átlagos szintet.
Törökországra viszont hatottak az amerikai vámok, a retorzió elkerülése érdekében a legnagyobb finomító leállította az orosz vásárlásokat, így az országba irányuló forgalom visszaesett, átlagosan napi 160 000 hordóra.
Kezd visszakapaszkodni az olajár
Ami a világpiaci olajárakat illeti, a gyengébb dollárnak köszönhetően kezdtek szerdán visszakapaszkodni, bár az amerikai gazdaság lassulása és a vámháború globális hatása miatti félelmek fékezik az emelkedést.
A Reuters tudósítása szerint
- a Brent ára a határidős jegyzésekben 0,2 százalékkal, hordónként 69,69 dollárra nőtt reggel,
- az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é (WTI) pedig ugyanilyen arányban 66,38 dollárra. (Egy dollár 367,4 dollár).
Daniel Hynes, az ANZ árupiaci stratégája szerint ez annak a jele, hogy „rövid távon erős marad a nyersolaj iránti kereslet”. Az olajárakat azonban az amerikai részvényárfolyamok is befolyásolják, amelyek a héten folyamatosan gyengülnek, és kiszámíthatatlan Donald Trump elnök folyamatosan változó vámpolitikájának a hatása is.
Bár a csökkenő árak és a növekvő költségek nem ösztönöznek a kitermelés jelenős fokozására, az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (Energy Information Administration – EIA) keddi jelentése szerint a korábbi becslésnél nagyobb mértékben nő majd és újabb rekordra ugrik az idén az amerikai kitermelés napi 13,61 millió hordóval.
Az olajtartalék a múlt héten 4,2 millió hordóra nőtt, a további döntésekhez az ágazat várja az ezzel és az inflációval kapcsolatos friss adatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.