Eddig hatottak az amerikai szankciók, ismét árad külföldre az orosz olaj
Egyre hatástalanabbnak tűnnek a Joe Biden elnöksége végén bevezetett legutóbbi szankciók, amelyek többek között tankereket büntettek. A listázott hajók egy része azonban műholdfelvételek tanúsága szerint orosz zászló alatt ismét munkába állt, és orosz olajjal megpakolva elindult a célállomása felé.
A washingtoni intézkedések eleinte hatásosnak bizonyultak, de nyilvánvaló volt, hogy a kiváló üzleti lehetőség nem marad kihasználatlanul. Olyan mértékben megugrottak a szállítási díjak, hogy sorra kezdtek orosz olajat szállítani nem szankcionált tankerek.
A Bloomberg tudósítása szerint azonban most ismét olyan hajók is viszik az orosz olajat, amelyek szerepelnek a büntetettek listáján. Közülük három immár orosz zászló alatt megtöltve is futott a Vlagyivosztok közelében lévő nahodkai kikötőből, és több másik is lehorgonyozva várakozik, hogy felvegye a szállítmányt.
A tét az, hogy Moszkva képes legyen olajat juttatni a világpiacra és lenyomni a szállítási díjakat.
Minél több tankert reaktiválnak, annyival több pénz kerül az orosz cégekhez és az államkasszába.
További esélyt jelent a Kreml számára, ha Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai tűzszünet érdekében enyhít az Oroszország ellen hozott korlátozásokon.
Ismét árad a orosz olaj külföldre
A március 9-ével végződött négy hétben napi 300 ezer hordóval nőtt a tengeren szállított orosz olaj mennyisége – ez volt a legnagyobb emelkedés 2023 januárja óta. A vizsgált időszakban napi 3,37 millió hordó olaj hagyta el az orosz kikötőket, ami a legtöbb tavaly november óta.
A Biden által bevezetett utolsó szankciós csomag előtt az Északi-sarkról származó orosz olaj 60 százaléka, tavaly összesen 64 millió hordó Indiába került, ahogyan a Szahalinon kitermelt Szokol fajta 30 százaléka is. Utána azonban északi-sarki olajat nem indítottak útnak Indiába, a szállítmányok közvetve vagy közvetlenül Kínába, illetve más ázsiai vevőkhöz kerülnek.
Nem minden szállítmány célállomása ismert, az azonban nyilvánvaló az adatokból, hogy az ázsiai vevői felé irányuló mennyiség a vizsgált időszakban napi 3,21 millió hordóra emelkedett, ami május óta a legtöbb, és
két százalékkal meghaladja a legutóbbi, októberi csúcs idején mért átlagos szintet.
Törökországra viszont hatottak az amerikai vámok, a retorzió elkerülése érdekében a legnagyobb finomító leállította az orosz vásárlásokat, így az országba irányuló forgalom visszaesett, átlagosan napi 160 000 hordóra.
Kezd visszakapaszkodni az olajár
Ami a világpiaci olajárakat illeti, a gyengébb dollárnak köszönhetően kezdtek szerdán visszakapaszkodni, bár az amerikai gazdaság lassulása és a vámháború globális hatása miatti félelmek fékezik az emelkedést.
A Reuters tudósítása szerint
- a Brent ára a határidős jegyzésekben 0,2 százalékkal, hordónként 69,69 dollárra nőtt reggel,
- az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é (WTI) pedig ugyanilyen arányban 66,38 dollárra. (Egy dollár 367,4 dollár).
Daniel Hynes, az ANZ árupiaci stratégája szerint ez annak a jele, hogy „rövid távon erős marad a nyersolaj iránti kereslet”. Az olajárakat azonban az amerikai részvényárfolyamok is befolyásolják, amelyek a héten folyamatosan gyengülnek, és kiszámíthatatlan Donald Trump elnök folyamatosan változó vámpolitikájának a hatása is.
Bár a csökkenő árak és a növekvő költségek nem ösztönöznek a kitermelés jelenős fokozására, az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (Energy Information Administration – EIA) keddi jelentése szerint a korábbi becslésnél nagyobb mértékben nő majd és újabb rekordra ugrik az idén az amerikai kitermelés napi 13,61 millió hordóval.
Az olajtartalék a múlt héten 4,2 millió hordóra nőtt, a további döntésekhez az ágazat várja az ezzel és az inflációval kapcsolatos friss adatokat.
