BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Javier Milei nem enged, tovább korlátozza a sztrájkjogokat

Most egy nyugdíjastüntetést vertek szét Argentínában. Javier Milei elnök el akarja lehetetleníteni a sztrájkokat.

Javier Milei argentin elnök egy újabb rendelettel tovább korlátozta a sztrájkjogokat. Ennek értelmében immár a „nélkülözhetetlen” szolgáltatások közé tartozik az oktatás, a távközlés és a vámszolgálat, így az ezekben az ágazatokban dolgozó munkaerő legalább 75 százalékának rendelkezésre kell állnia még a sztrájkok idején is.

Javier Milei
Mindennaposak a tiltakozások Javier Milei elnök politikája ellen Argentínában / Fotó: Francisco Loureio / Reuters 

A Buenos Aires Herald tudósítása szerint az elnöki rendelet létrehozott egy új kategóriát is, az úgynevezett „transzcendens szolgáltatásokat”, amelyek esetében a szolgáltatás 50 százalékát kell biztosítani sztrájk idején. Ezek közé tartozik többek között 

  • a gyógyszergyártás, 
  • a szárazföldi és föld alatti közlekedés, 
  • a rádió- és televíziós szolgáltatások, 
  • az ipari és banki tevékenységek, 
  • az élelmiszer-előállítás, 
  • az exportra szánt áruk és szolgáltatások.

A lap szerint 

a döntést egy másik rendeletbe rejtették,

amely a kereskedelmi haditengerészet rendszerének módosításával foglalkozik.

Javier Milei nem először korlátozza a sztrájkjogokat

A legnagyobb argentin szakszervezeti szövetség, a CGT bejelentette, hogy bírósághoz fordul, mert a rendelet „egy tollvonással, előzetes vita és elemzés nélkül próbálja elnyomni a sztrájkjogot Argentínában”. 

A gyakorlatban ez a döntés egyenlő a munkavállalók milliói alkotmányos sztrájkjogának korlátozásával

– fogalmaz a CGT közleménye.

A lap emlékeztetett, hogy Milei kormánya korábban már két alkalommal is megpróbálkozott ezzel. Először egy „megarendeletben”, amelyet érvénytelenített a bíróság, másodszor pedig egy úgynevezett bázistörvényben. Az ellenzékkel folytatott tárgyalások után azonban a sztrájkjogot korlátozó cikkelyeket kivették a törvénytervezetből, amelyet aztán el is fogadtak.

Az álláshelyek fele elveszhet a vámok eltörlése miatt / Fotó: AFP

Az elnöki rendelet egy olyan héten született, amikor Argentína legdélebbi tartományában, Tierra del Fuegóban a szakszervezetek 24 órás sztrájkot tartottak, tiltakozásképpen Milei döntése ellen, hogy csökkenti, majd végül 2026-ra teljesen eltörli a mobiltelefonok és más elektronikai cikkek importvámját.

Az ország néhány vezető elektronikai gyártójának a tartományban van a székhelye, és a szakszervezetek attól tartanak, hogy a vámok eltörlése miatt az ágazatban dolgozók több mint a fele elveszítheti a munkahelyét.

Szétverték a rendőrök a nyugdíjasok tüntetését

Argentínában minden héten tartanak tiltakozó megmozdulásokat Milei politikája ellen, szerdán sem az előbb említett volt az egyetlen: a kongresszus Buenos Aires-i épülete előtt aktivisták és nyugdíjasok tüntettek magasabb ellátást követelve. A Reuters tudósítása szerint 

többtucatnyi ember megsérült,

amikor a biztonsági erők rohampajzsokkal és gumibotokkal átnyomultak a tömegen.

Incidents During The Retirees' Protest March
A rendőrség szétverte a nyugdíjasok tüntetését is / Fotó: ZUMA Press Wire via Reuters Connect / Reuters 

Az épületben éppen ezt a kérdést tárgyalták, de határozatképtelenség miatt nem sikerült elfogadni a nyugdíjemelésre és a nyugdíjasok ellátásának folytonosságára vonatkozó törvényjavaslatokat. Milei libertárius kormánya ugyanis a közkiadások csökkentésével próbálja felpörgetni a gazdaságot, és csökkenteni a magas inflációt, a képviselői ezért ellenezték a javaslatot.

„A parlament, a demokrácia otthona nem maradhat közömbös, amikor egy nyugdíjas 379 ezer pesót (mintegy 117 500 forintot) kap havonta” – érvelt Paula Oliveto, a Polgári Koalíció képviselője a kongresszus ülésén. Esteban Paulon szocialista képviselő pedig 

azzal vádolta a kormányt, hogy éhhalálra ítél több millió, minimálbért kereső argentint.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában a hivatalos adatok szerint lakosság 38 százaléka, mintegy 11,3 millió ember még mindig szegénységben él. 2024 első felében még 53 százalékos volt az arányuk.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.