Fegyverexport: eljött a kínai hadiipar DeepSeek-pillanata?

A befektetések világában a narratíva, a sztori sokszor fontosabb lehet, mint a nyereség vagy a készpénzáramlás elemzése. A kínai fegyverexport újabb jó példa lehet erre.

A sztorit jelen esetben Pakisztán adja, amelynek hadserege állítólag kínai gyártású J–10C vadászgépekkel lőtt le öt indiai repülőt, köztük három Rafale-t, egy MiG–29-est és egy orosz Szu–30-ast. A Rafale-t a francia Dassault Aviation gyártja, míg a másik két típus Oroszországból származik. India kormánya nem erősítette meg, de nem is cáfolta Iszlámábád állítását, a bizonyítékok pedig továbbra is ellentmondásosak.

Ennek ellenére a befektetők fellelkesültek. Ez volt az első valódi harci összecsapás modern kínai vadászgépek és fejlett nyugati gépek között – és meglepő módon úgy tűnik, Kína került ki győztesen. A bejelentést követő nap a kínai Avic Chengdu Aircraft, a J–10C gépek gyártója 20,6 százalékkal drágult a tőzsdén, a Dassault részvényei viszont 6,2 százalékkal estek. 

Egyesek szerint ez Kína számára egy újabb DeepSeek-pillanat. Január végén egy kevéssé ismert, hangcsoui székhelyű startup kiadott egy mesterséges intelligencián alapuló érvelő modellt, amely szinte azonos teljesítményt nyújtott, mint az OpenAI megoldása – töredéknyi költséggel. Ez akkor jelentős árfolyam-emelkedést indított el a kínai technológiai részvények körében. Most hasonló fordulópontnak lehetünk tanúi – csak épp a védelmi iparban? – teszi fel a nem is olyan nagyon költői kérdést a Bloomberg.

A párhuzamok mindenesetre tálcán kínálkoznak, noha egyelőre kérdéses, hogy a DeepSeek mennyire lesz képes megbolygatni az amerikai technológiai óriások piaci részesedéseit. Az viszont biztos, hogy a DeepSeek új irányt jelölt ki Kína számára. Azt üzeni, hogy a növekedés továbbra is lehetséges, még Donald Trump elnök vámjai ellenére is. Az uralkodó vélekedés szerint Kína nemcsak elektronikai cikkek és ruházat gyártásában lehet erős, hanem szoftverfejlesztésben is. Idővel akár részesedést is szerezhet a szolgáltatásexport piacán, amelyet jelenleg az Egyesült Államok ural.

Meglódulhat a kínai fegyverexport

Hasonlóképp a kínai védelmi cégek is elérhetik, hogy fegyvereladásaik révén domináns globális szereplőkké váljanak. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2020 és 2024 között 

• Kína csupán a globális fegyverexport 5,9 százalékát adta, 
• az Egyesült Államok viszont 43 százalékkal vezetett. 

Képzeljük csak el, hogy Kína egyre több vadászgépet és rakétát ad el a globális Dél országainak. Már most is a legnagyobb fegyverszállító Nyugat-Afrikában, ahol a teljes fegyverimport 26 százalékát adja. Ez jövedelmező üzletág: a Dassault Aviation tavaly 17 százalékos nettó nyereségmarzzsal dolgozott.

Persze a befektetőknek hónapokat, sőt akár éveket is várniuk kell, hogy kiderüljön, a Pekinggel baráti viszonyban lévő fejlődő országok valóban nagyobb mennyiségben rendelnek-e haditechnikát. Azonban az, hogy valaki már a pozitív eredmények előtt befektetési pozíciót vesz fel, nem új jelenség. A német és francia védelmi cégek például az idén szárnyalnak, amit 

• részben a Fehér Ház izolacionista külpolitikája, 
• részben a NATO-tagországok védelmi kiadásainak meglódulása indított el.  

Hogy az európaiak valóban képesek lesznek-e összehangoltan cselekedni, az már más kérdés — de a Dassault kivételével az európai hadiipari cégek, főleg a a német Rheinmetall és a Hensoldt parádés tőzsdei menetelést tudhatnak maguk mögött.  

Kevés a tőzsdén lévő európai védelmi részvény

Van itt egy másik fontos tényező is: a korlátozott kínálat. Az egyik oka annak, hogy az európai védelmi részvények ennyire jól teljesítenek, az, hogy 

Európa ugyanis évtizedeken át az Egyesült Államokra támaszkodott nemzetbiztonsági kérdésekben, így a kontinens védelmi ipara széttagolt, és alapos reformra szorul. Kínában hasonló a helyzet. A katonai modernizáció viszonylag új keletű, és az ország csak a 2010-es évek közepén kezdett leszokni az orosz fegyverimporttól.

A fegyverexportőrök számára nincs jobb reklám, mint egy sikeres éles bevetés. Pakisztán Kína régi szövetsége – most kifizetődni látszik az eddigi geopolitikai érdek. Iszlámábád kiváló munkát végez Peking katonai erejének marketingelésében.