Hszi Csin-ping kínai elnök kedden ismét a gyártás elsődlegessége, az ipari önellátás és a „Made in China 2025” program mellett állt ki, miközben egy Mao korabeli csapágyművet látogatott meg a közép-kínai Lojang városában. A beszéd időzítése nem véletlen: alig egy héttel azután hangzott el, hogy Peking és Washington 90 napos vámfegyverszünetet kötött, miután a vámok mértéke egyes termékeknél elérte a 145 százalékot is – írta a Financial Times.
Hszi kijelentései szerint az ipari függetlenség nem csupán válasz a nyugati nyomásra, hanem a kínai gazdasági fejlődés tudatos irányvonala:
A gyufától a szappanon át a vasig korábban mindent importálnunk kellett, ma mi vagyunk a világ legnagyobb gyártóállama. Ezt az utat kell folytatnunk.
A kínai önellátási törekvések nem újak. A 2015-ben meghirdetett „Made in China 2025” program célja a hazai gyártók piaci részesedésének növelése volt stratégiai ágazatokban – például elektromos járművek, nagy sebességű vasút, távközlés és robotika terén –, állami támogatásokkal és preferált beszerzési politikával. Ez a program a Nyugat részéről már a kezdetektől kritikákat váltott ki, mivel kizárta a külföldi versenytársakat.
Az amerikai elnök kereskedelmi háborúja – különösen a csúcstechnológiák, például a félvezetők exportkorlátozásai – csak felerősítették Peking elszántságát. A kínai vezetés válasza a termelési láncok hazatelepítése és a „kulcstechnológiák” feletti teljes ellenőrzés megszerzése lett.
A nyugati üzleti kamarák évek óta panaszkodnak arra, hogy a kínai állami beszerzések és iparpolitika rendszerszinten előnyben részesítik a hazai cégeket.
Ez a gyakorlat nemcsak piacszűkítést eredményez a külföldieknek, hanem feszültségeket is generál Kína legfontosabb kereskedelmi partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal.
A kínai kormány 2024 végén bejelentette, hogy
Azonban az elemzők szerint ezek az intézkedések nem jelentenek mélyreható reformokat – Kína továbbra is export- és gyártásfüggő marad.
A globális gazdaság egyik alapproblémája az, hogy Kína az ipari termelés közel 29 százalékát adja, miközben a világ fogyasztásának csak 13 százalékát képviseli. Ez az egyensúlytalanság az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus egyik gyökere.
Hszi legutóbbi nyilatkozata azonban egyértelműen arra utal, hogy Peking nem hajlandó gyökeresen változtatni ezen a modellen. Ehelyett az ipar és a tudományos kutatás integrációjával, valamint az „önfejlesztés” politikájával igyekszik erősíteni pozícióit – mindezt a Kommunista Párt központi irányítása alatt.
Az új üzenet világos: Kína nem hátrál meg, és ha szükséges, egyedül is folytatja a technológiai és ipari függetlenedést. Hogy ez mennyire fér össze a globális együttműködés és kereskedelem jövőjével, az már egy másik kérdés.
Már látszik a vámháború hatása a kínai gazdaságban
Egyes kínai gyárak csökkentettél a termelésüket vagy leálltak, míg mások belföldre irányítják az értékesítést az amerikai–kínai vámháború miatt. A magas vámok következtében az amerikai exportpiac gyakorlatban megszűnt, ami komoly problémát jelent a kínai iparnak. A kínai vállalatoknak sürgősen új üzleti modellt kell találniuk, ha túl akarnak élni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.