Megháromszorozódtak a fizetések Romániában az uniós csatlakozás óta, de nagyon durva az egyenlőtlenség

A vásárlóerőt erodáló inflációt figyelembe véve is jelentős a növekedés, az átlagos nettó fizetés több mint 122 százalékkal nőtt, ezzel Románia megelőzve Európa számos országát ezen a részén – állítják a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem (UBB) Gazdaságtudományi és Üzleti Adminisztrációs Karának kutatási projektje, a Román Gazdasági Monitor (RoEM) elemzői.

A Hotnew.ro újság által idézett kutatás szerint, a lakosság egy része azonban nem érzékeli ezeket a jövedelemnövekedéseket. Az egyik magyarázat a társadalmi egyenlőtlenségekhez kapcsolódik, annak ellenére, hogy ezek az utóbbi években csökkenni kezdtek. Ez azonban nagyon lassan történik, és ez befolyásolhatja az ország jövőbeli fejlődését – figyelmeztetnek a kutatók.

Románia gazdasági egyenlőtlenségei miatt a bérrobbanást nem mindenki érzi

Szász Levente, a kolozsvári UBB rektorhelyettese, a RoEM csapat koordinátora a lapnak azt mondta, hogy Romániában a havi nettó átlagkereset 2023 végén először lépte át az 1000 eurós küszöböt. Mégis, ezen pozitív fejlemények ellenére – tette hozzá – a románok nagy része másképp látja havi jövedelmének alakulását, és nem érzi jelentős életszínvonal-emelkedést. A szakértő szerint ezen eltérő felfogások egyik magyarázata az országban tapasztalható gazdasági egyenlőtlenségek. 

„Az egyenlőtlenségek csökkenése nagyon lassú: míg 2007-ben a román alkalmazottak körülbelül 71 százaléka keresett az országos átlag alatt, addig 2023-ban ez az érték valamivel alacsonyabb, 67 százalékos. Ez a 4 százalékpontos csökkenés nem jelent releváns javulást a helyzetben, különösen mivel ez a fejlődés 17 éven át zajlott: az irány jó, de a béregyenlőtlenségek csökkenésének üteme túl lassú” – mondta Csiki Ottó, a RoEM csapatának kutatója.

Magyarország bérben és egyenlőtlenségben is jobban áll

A kutatók európai szinten kimutatták a béregyenlőségek mértékét, így Magyarországra vonatkozó állítást is megfogalmazhatunk. A kimutatás szerint, Romániában a lakosság legnagyobb havi jövedelemmel rendelkező 20 százaléka ma már „csak” 4,6-szor keres többet, mint a legkevesebbet kereső 20 százalék. Ugyanez az egyenlőtlenségi mutató 2015-ben még 8,3 volt, amellyel akkor Románia az EU „legegyenlőtlenebb” országa volt. Magyarország meglepően jó helyen áll e tekintetben, az e tekintetben a legjobban teljesítő uniós országok negyedében található. A legtöbbet kereső magyarok fizetése a kimutatás szerint, csak 3,4-szer nagyobb fizetést visznek haza, mint a legalacsonyabb jövedelműek.

Az RoEM elemzői pontosítják, hogy a teljes havi jövedelmet egyenértékű felnőttre vetítve számítják ki, beleértve a háztartás összes tagját az egyenletben. Így az egy főre jutó bejelentett teljes jövedelem értéke alacsonyabb lehet, mint az ugyanazon év átlagkeresete, utóbbit csak az alkalmazottak esetében számítják ki.

Magyarországon valamiért az a hit él a köztudatban, hogy a hazai fizetések elmaradnak a régiós szinten, csakhogy ez az adatok fényében biztosan nem állja meg a helyét. Sőt, tavaly a lengyelek után nálunk nőtt legjobban a fizetések vásárlóereje, sem Romániában, sem Szlovákiában nem tudták tartani a lépést az itteni dinamikával. 1990-es bázison pedig 222 százalékon áll az egy keresőre jutó reálbérindex, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték.