Vietnám regionális és globális gazdasági szerepe is egyre növekszik

A budapesti Vigadóban tartott minapi nagyszabású megemlékezésen (ötven éve egyesítették a két országrészt, 75 éve ismerte el Magyarország Vietnámot) Bui Lé Thai nagykövet érdekes tényre hívta fel a figyelmet. Miközben 2025 első negyedévében a magyar külkereskedelem, jelentős részben a fő nemzetközi kereskedelmi-gazdasági partnerek (Németország) gondjai, a vámtarifa-emelések miatt nem remekelt, a Vietnámmal lebonyolított kétoldalú forgalom több mint 10 százalékkal nőtt és elérte a 194 millió dollárt. Az együttműködés új területekre is kiterjedhet: az atomenergia békés célú felhasználására, valamint a védelmi iparra. 

A továbblépéshez a legmagasabb rangú vietnámi vezető, To Lám, a VKP főtitkára adta meg a forgatókönyvet, amely persze nem csak Magyarországra vonatkozik. Minapi ünnepi beszédének három legfontosabb tanulsága: 

• „A történelmet nem írhatjuk át, de a jövőt átalakíthatjuk. A múltra hálásan kell emlékezni és tanulni belőle”.  
• „Nem hagyhatjuk, hogy az ország lemaradjon, hogy a nemzet elveszítse a lehetőségeket… Ezért mindenek előtt a nemzeti érdekeket kell előtérbe helyezni.”
• „A nemzeti megbékélés nem azt jelenti, hogy eltöröljük a nézeteltéréseket, hanem a tolerancia és a tisztelet jegyében elfogadjuk a különböző nézőpontokat… Ennek célja: egy egységes, hatalmas, civilizált és virágzó Vietnám felépítése.”

Vietnám globális gazdasági szerepe egyre növekszik

• Idén, a Világbank 6,8 százalékos GDP-növekedést jósol és jövőre is nagyjából ennyire taksálják a világ- és Délkelet-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdasága teljesítménybővülését. 
• Az ország lakossága a száz millió fölött jár, maga az ország egytizeddel nagyobb Olaszországnál, 1650 kilométer hosszú, jelentős éghajlati különbségekkel. 
• Gazdasági fejlődési üteme a világon az egyik leggyorsabb: tavaly a GDP több mint 7 százalékkal nőtt. Az ország erejének egyik kulcstényezője a hatékony feldolgozóipar. 

A feldolgozóiparon belül is kiemelt szerepet kap a csúcstechnológia, a csipgyártás. 

Az amerikai Amkor több mint másfél milliárd dollárért épített, integrált áramköröket gyártó csipüzeme a vietnámi Bac Ninh tartományban idén kezdi el a termelést. 

Az Oxford Economics gazdasági tanácsadó cég elemzése szerint az idén a külföldi közvetlen tőkebeáramlás (FDI) növekedési üteme meghaladja a GDP tempóját. A közgazdászok szerint a megrendelések emelkedése várható a legtöbb húzóágazatban, így például a gépgyártásban, az elektromos kisgépek, textiláruk szegmensében és a mezőgazdaságban. 

Magyarország Vietnám-politikáját a stratégiai együttműködés kibővítése jellemzi – az említett példa szerint a nukleáris energiatermelő szektorban, vagy a védelmi-ipari területek fejlesztésében. Ennek a jegyében tárgyalt és ért el eredményeket Hanoiban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter idén márciusban Bui Thanh Sonnal, partnerével tanácskozva. Kiemelte, eddig is sok vietnámi szerzett egyetemi diplomát Magyarországon a nukleáris mérnökképzés keretében, és ez a szám a vietnámi atomenergia-program bővítése keretében akár további több százra is emelkedhet. 

Védelmi ipari együttműködés

Évekkel ezelőtt a délkelet-ázsiai ország bejelentette vásárlási szándékát a magyar tulajdonba került brünni repülőgépgyár, az Aero Vodochody többfunkciós (sugárhajtású kiképzőgép, könnyű földi közeltámogató missziós, járőröző harci gép), új generációs L-39NG egy századára. 

Az első gépeket cseh források szerint már meg is kapta Vietnám. Hazánk nagy volumenű, az utóbbi években megvalósított védelmi-ipari beruházásai megnyithatják az utat a két ország hadiipari termékcseréje előtt is. 

Vietnám tartja fegyverben a világ egyik legnagyobb hadseregét. 

• Fegyverzetét alapvetően a szovjet–orosz gyártmányok (kézifegyverek, tüzérség, légierő, haditengerészet) mellett 
• Izrael és a volt ellenség, mára az egyik legnagyobb kereskedelmi partner, 
• az Egyesült Államok a háborúból örökölt és újonnan vásárolt eszközei alkotják. 

A régió egyik legerősebb hadserege

A feszült nemzetközi helyzet, a Tajvan körüli amerikai–kínai szembenállás, a dél-kínai tenger szigetvilágának tulajdoni vitája indokolja, hogy a több mint százmilliós ország igen erős hadsereget tartson fegyverben. Számszerűen a régióban csak Indonézia ereje múlja felül. Ám a vietnámi hadsereg igazi ütőképességét az ötmillió tartalékos jelenti. 

Fontos megjegyezni, hogy a tartalékosok tetemes része aktív harci tapasztalatot szerzett az 1975-ben lezárult országegyesítési harcban az USA és szövetségesei ellen. Kisebb részük az 1979-es kínai támadáskor (rövid határháborúnak is nevezik) esett át a harci tűzkeresztségen. 

Elképesztő tempót diktál a vietnámi gazdaság

Pham Minh Chinh miniszterelnök hétfőn a hanoi nemzetgyűlésben kijelentette, hogy az idei 8 százalék után jövőre akár két számjegyű is lehet a növekedési ütem. Ugyanakkor tény, hogy az első negyedéves növekedés 6,9 százalék lett, ami valamivel lassabb, mint a tavalyi év utolsó három hónapjában mért 7,5 százalék.

A miniszterelnök hozzátette, hogy továbbra is rugalmasan kezelik majd a devizaárfolyamot, és a kamatokat is alacsonyan tartják, hogy keresletet generáljanak  a hitelekre. A kormány emellett fellendíti a nagysebességű vasútvonalak és az atomerőművek fejlesztését, és több külföldi technológiai befektetést tervez vonzani, többek között a félvezető- és a mesterségesintelligencia-szektorba – mondta.