Adóparadicsomok Európában: elege lett a kormányoknak a gazdagok költözéséből – nagy szigort kaptak a nyakukba
A tehetős lakosok egyre növekvő számú távozása arra készteti az európai országokat, hogy megadóztassák a vagyonukat a távozás előtt. A kilépési adó lényege, hogy a gazdagok kétszer is meggondolják, hogy valóban elhagyják-e addigi hazájukat.
A legtöbb európai ország valamilyen szinten foglalkozik a kérdéssel:
Németország, Norvégia és Belgium az elmúlt hónapokban kiterjesztette a kilépési adókat, októberben a holland parlament felkérte a kormányt, hogy tanulmányozza át a lehetőségeket.
Az Egyesült Királyságban Keir Starmer munkáspárti kormánya hasonló adó kivetésére irányuló felhívásokkal szembesült, hogy megfékezze a gazdagok elvándorlását. Egyes szakértők szerint ez hatékonyabb lenne, mint a magasabb tőkenyereség-adókulcsok, amelyeket az ország az októberi éves költségvetési bejelentés során vezetett be.
Ellentmondásos rendszer
A kilépési adók célja, hogy csökkentsék az egyén által a vagyonán felhalmozott tőkenyereséget vagy profitot, mondván, hogy ezek méltányos ellenszolgáltatást jelentenek az ország erőforrásainak használatáért. Egyre több ország tekinti ezeket a bevételnövelés és a gazdagok hozzájárulásra kényszerítése módjának. Ugyanakkor arra kényszerítik az embereket, hogy a még eladatlan vagyonuk, például ingatlanjaik után is fizessenek,
A Bloomberg szerint Európán belül Norvégia és Németország a kilépési adók két legerősebb szószólója.
- Norvégiában akár 38 százalékos,
- Németországban pedig körülbelül 27 százalékos a kilépési adó kulcsa.
A skandináv ország a közelmúltban bezárt számos olyan kiskaput is, amelyek lehetővé tették egyesek számára az adó megkerülését, például azáltal, hogy több mint öt évig külföldön tartózkodtak. Norvégiában a legutóbbi, az idei költségvetés részeként bevezetett változtatások szigorították az osztalékra vonatkozó szabályokat, hogy biztosítsák, hogy az emberek ne kerülhessék el a kilépési adót azzal, hogy külföldön osztalékot fizetnek, majd egy sokkal alacsonyabb áron értékesített céggel térnek vissza.
Különösen a startupvállalkozók fontolgatják most a távozást ennek eredményeként – mondta Thor Leegaard adójogász, a KPMG vezető partnere.
Azoknak, akik a cégük növekedési szakaszában vannak, vagy startupjuk van, érdemes elköltözniük, mielőtt a cégük értéke valóban megnő
– mondta.
A német rendszer azokat a távozókat sújtja, akik legalább 1 százalékos részesedéssel rendelkeznek egy vállalat részvényeiben, vagy legalább 500 ezer euró értékben tartanak részvényeket egyetlen alapban vagy vállalatban. A szabályokat azután vezették be, hogy a híres áruház-tulajdonos, Helmut Horten az 1960-as évek végén Svájcba költözött, hatalmas haszonnal adott el részvényeket, nem fizetett utána adót, majd visszatért Németországba.
Belgiumban a kormány a múlt hónapban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely júliusban lép hatályba, egy kilépési adót, amely 10 százalékos adót vetne ki a magánszemélyekre az országban elért tőkenyereség után.
A tengerentúlon is élnek vele
Az Egyesült Államokban például az adót csak azokra a zöldkártyabirtokosokra vetik ki, akik elveszítik tartózkodási engedélyüket, vagy az amerikai állampolgárokra, akik lemondanak állampolgárságukról.
A kétmillió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyekre vonatkozik, bár gyakran elkerülhető vagy mérsékelhető a családnak ajándékozással.
Franciaország öröklési adókkal és magas jövedelemadókkal adóztatja a vagyont, valamint 30 százalékos kilépési adót vet ki azokra, akik elveszítik adóilletőségüket, és részvényeik értéke meghaladja a 800 ezer eurót. A vagyonadók emelését is fontolóra vették.
Portugália is szigorított: eltörölték azt a rendszert, amely tíz éven át kedvezményeket biztosított a nem portugál állampolgároknak külföldi jövedelmük után.
