A tehetős lakosok egyre növekvő számú távozása arra készteti az európai országokat, hogy megadóztassák a vagyonukat a távozás előtt. A kilépési adó lényege, hogy a gazdagok kétszer is meggondolják, hogy valóban elhagyják-e addigi hazájukat.
A legtöbb európai ország valamilyen szinten foglalkozik a kérdéssel:
Németország, Norvégia és Belgium az elmúlt hónapokban kiterjesztette a kilépési adókat, októberben a holland parlament felkérte a kormányt, hogy tanulmányozza át a lehetőségeket.
Az Egyesült Királyságban Keir Starmer munkáspárti kormánya hasonló adó kivetésére irányuló felhívásokkal szembesült, hogy megfékezze a gazdagok elvándorlását. Egyes szakértők szerint ez hatékonyabb lenne, mint a magasabb tőkenyereség-adókulcsok, amelyeket az ország az októberi éves költségvetési bejelentés során vezetett be.
A kilépési adók célja, hogy csökkentsék az egyén által a vagyonán felhalmozott tőkenyereséget vagy profitot, mondván, hogy ezek méltányos ellenszolgáltatást jelentenek az ország erőforrásainak használatáért. Egyre több ország tekinti ezeket a bevételnövelés és a gazdagok hozzájárulásra kényszerítése módjának. Ugyanakkor arra kényszerítik az embereket, hogy a még eladatlan vagyonuk, például ingatlanjaik után is fizessenek,
A Bloomberg szerint Európán belül Norvégia és Németország a kilépési adók két legerősebb szószólója.
A skandináv ország a közelmúltban bezárt számos olyan kiskaput is, amelyek lehetővé tették egyesek számára az adó megkerülését, például azáltal, hogy több mint öt évig külföldön tartózkodtak. Norvégiában a legutóbbi, az idei költségvetés részeként bevezetett változtatások szigorították az osztalékra vonatkozó szabályokat, hogy biztosítsák, hogy az emberek ne kerülhessék el a kilépési adót azzal, hogy külföldön osztalékot fizetnek, majd egy sokkal alacsonyabb áron értékesített céggel térnek vissza.
Különösen a startupvállalkozók fontolgatják most a távozást ennek eredményeként – mondta Thor Leegaard adójogász, a KPMG vezető partnere.
Azoknak, akik a cégük növekedési szakaszában vannak, vagy startupjuk van, érdemes elköltözniük, mielőtt a cégük értéke valóban megnő
– mondta.
A német rendszer azokat a távozókat sújtja, akik legalább 1 százalékos részesedéssel rendelkeznek egy vállalat részvényeiben, vagy legalább 500 ezer euró értékben tartanak részvényeket egyetlen alapban vagy vállalatban. A szabályokat azután vezették be, hogy a híres áruház-tulajdonos, Helmut Horten az 1960-as évek végén Svájcba költözött, hatalmas haszonnal adott el részvényeket, nem fizetett utána adót, majd visszatért Németországba.
Belgiumban a kormány a múlt hónapban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely júliusban lép hatályba, egy kilépési adót, amely 10 százalékos adót vetne ki a magánszemélyekre az országban elért tőkenyereség után.
Az Egyesült Államokban például az adót csak azokra a zöldkártyabirtokosokra vetik ki, akik elveszítik tartózkodási engedélyüket, vagy az amerikai állampolgárokra, akik lemondanak állampolgárságukról.
A kétmillió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyekre vonatkozik, bár gyakran elkerülhető vagy mérsékelhető a családnak ajándékozással.
Franciaország öröklési adókkal és magas jövedelemadókkal adóztatja a vagyont, valamint 30 százalékos kilépési adót vet ki azokra, akik elveszítik adóilletőségüket, és részvényeik értéke meghaladja a 800 ezer eurót. A vagyonadók emelését is fontolóra vették.
Portugália is szigorított: eltörölték azt a rendszert, amely tíz éven át kedvezményeket biztosított a nem portugál állampolgároknak külföldi jövedelmük után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.