Fegyverpiac: mutatjuk, mi mennyibe kerül – itt vannak a pontos árak
Mennyibe kerülhet a nemzetközi fegyverpiac sztárja, a különleges robbanófejjel, célra vezérlési rendszerrel működő német-svéd KEPD 350-es Taurus cirkálórakéta? Az egyik válasz: fele-harmad annyiba, mint francia-angol ikertestvére. A másik válasz: mindkét fegyverrendszer körülbelül ugyanannyiba kerül. Mi az igazság?
A Key.Aero weboldal vitafórumán a 2010-es évek eleje óta pörlekednek a német-svéd, illetőleg a francia-angol gyártmány hívei, melyik a jobb, melyik tud többet. Mindkettőt levegőszívó repülőgépmotor hajtja. A német-svéd gép (összsúlya 1,4 tonna) száz kilogrammal nehezebb a francia-angolnál. Mondják a hívei, hogy a német Taurus robbanófeje többet tud, és maga a rakéta-repülőgép távolabbra tud repülni, mint a versenytárs.
A gyártó vállalat mérnökei hallgatnak.
Szállítanak Taurust a németek, vagy nem?
Mégis, emiatt a lassú, Mach1 (hangsebesség) alatt, körülbelül egy utasszállító repülőgép sebességével repülő fegyver, önállóan a célra vezérelhető rakéta-repülőgép (Taurus vagy a SCALP-Storm Shadow) miatt Moszkva többet veszekedett a Nyugattal, mint szinte bármely más, Ukrajnának szállított – vagy mint a Taurus esetében, szállítandó – fegyverzet miatt. Vlagyimir Putyin még találkozni, személyesen tárgyalni is hajlandó lenne Friedrich Merz új német kancellárral, hogy lebeszélje a Taurus ukránoknak való szállításáról. Merz Taurus-ügyben engedékenyebbnek látszik szocdem elődjénél, Olaf Scholznál – de még nem adta be a derekát,
nem tett szilárd ígéretet az ukránoknak a német „csodafegyver” szállítására.
Ami vélhetően – korszerű és szupertitkos irányítási rendszere folytán – Moszkvára és a kercsi Krím-hídra egyaránt veszélyes. De az az opció sincs kizárva, hogy a gyártók korlátozzák a hatótávolságot.
Árkülönbségek
A Taurust a Taurus System GmbH, az MBDA megafegyveripari konszern német leányvállalata és a svéd Saab Dynamics közös vállalkozása, kft.-je gyártja Észak-Bajorországban. A német ARD közszolgálati tévécsatorna külpolitikai adása, a Tagesschau tudomása szerint a darabár hozzávetőlegesen egymillió euró.
Összehasonlításként:
- a nagyon hasonló francia-brit gyártmány, a SCALP – Storm Shadow 2-2,5 millió euróba kerül.
- Viszont a Taurus újabb kiadása, a Taurus-Neo már 2,1 millió eurót kóstál.
Elemzők megjegyzik, hogy a SCALP-Storm Shadow légi indítású cirkálórakéta féltonnás robbanófejet hordoz, külön kétlépcsős bunkerromboló technológiája van, és rendkívül jó (97 százalékos) a hatékonysága. Mindkét rendszert fel lehet applikálni a legtöbb nyugati vadászbombázóra (a JAS 39-es Gripenre is), sőt a Taurusok az ukránok színeiben repülő, szovjet időkből származó Szu–24-es gépekhez is hozzá vannak passzítva.
Nemzetközi fegyverpiac: az ár a gyártó és az állam érdekeitől függ
Hogy mennyibe kerülnek a fegyverrendszerek pontosan, az a vásárló kilététől, szándékaitól is függ. Emiatt is adnak meg a vállalati statisztikusok a legtöbbször a fegyvereknél „bekerülési árat”, amely a fegyver előállításához szükséges termelési tényezőket rakja egymás mellé és adja össze.
A vételár a fegyverkereskedelemben erősen a vásárlótól és az adott külpolitikai helyzettől, a gyártó állam érdekeitől függ.
Például, hogy a vásárló hajlandó-e ellentételezési kedvezményeket adni. Azaz a vételár egy részét visszacsorgatja-e az eladó országába, vagy még azon túl is pénzeszközöket forgat be az eladó gazdaságába? Ezt nevezik offsetnek, ellentételezésnek. Valamikor ez az EU-ban szitokszónak számított, és a brüsszeli tisztviselők foggal-körömmel küzdöttek ellene, mint piac- és szabadverseny-idegen jelenség ellen. Mára sokat enyhült Brüsszel ellenkezése. Rájöttek, hogy szélmalomharcot folytatnak, továbbá Ukrajna támogatása ellentétes lenne az offset elleni fellépéssel. Emiatt is Európában, legalábbis 2022 óta, nem hallani hangos offset-botrányokról.
A politikai szempontok gyakran felülírják a gazdasági racionalitást
Ez a temérdek bizonytalansági tényező, élen az egyre kiszámíthatatlanabb nemzetközi helyzettel, nagyon megnehezíti a kelet–nyugati összehasonlítást. Magyarán Oroszország (és szövetségesei, első sorban Kína) fegyverkezésének a Nyugattal, a NATO-val, az USA-val való összevetése némelykor faramuci eredményekre vezet. Emiatt a legkiválóbb nyugati közgazdászok szakmailag, a Nyugat szabályai szerint készített korrekt gazdálkodási mérlegei némelykor kudarcot vallanak Moszkva, Peking vagy Phenjan esetében. E három, fővárosa által jellemzett országban a politikai szempontok – a központosított, demokráciadeficites gazdasági-politikai rendszer – sokszor felülírják a gazdasági-gazdálkodási tényezők hatását.
Hogyan értelmezzük például, hogy Oroszország hadi költségvetése csupáncsak az amerikainak alig egytizede, mégis Moszkva negyedik éve – igaz, egyre nehezebben – állja gyakorlatilag a teljes Nyugat katonai-technikai, fegyverszállítási és gazdasági-pénzügyi nyomását Ukrajnában (amit többezernyi nyugati szankciós tétel, rendelkezés súlyosbít)?
S hogy Oroszország nehéztüzérségigránát-gyártó kapacitása meghaladja Nyugat-Európáét plusz az USA-ét?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.