Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa a háború folytatására orientálódik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov szerint az ukrajnai rendezés témájában a munka főleg az orosz–amerikai kapcsolatok keretében zajlik. Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak. Peszkov úgy vélekedett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a tettrekészek koalíciójával tervezett párizsi találkozón megvitatják az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján esztelenségnek nevezte az arra vonatkozó tervet, hogy többnemzetiségű békefenntartó kontingenst vezényeljenek Ukrajnába. Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia nem tudja elérni a támogatást az elképzeléshez, mivel
a koalíció legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül.
Zaharova szerint Európa az Ukrajnának nyújtandó fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során Washington növekvő távolságtartását tapasztalja. Ellenben az Egyesült Királyság és Németország aktívan demonstrálja részvételét a folyamatban.
Arra figyelmeztetett, hogy Moszkva az orosz létesítményekre német Taurus manőverező robotrepülőgépekkel mért csapásokat a Németországnak a harci cselekményekben Kijev oldalán való részvételeként fogja értékelni. A szóvivő azt is hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök feltétlenül felelős az ukrán katonai parancsnoki állomány értekezletének helyszínére Szumiban mért orosz rakétacsapásért.
Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása nem gyenge idegzetűeknek való.
A külügyi szóvivő kitért az energetikai létesítmények elleni támadásokra március 18-án bejelentett harmincnapos moratórium ügyére. Mint mondta, Kijev nem tartja magát a tilalomhoz, és naponta mér dróncsapásokat ilyen objektumokra. A moratórium meghirdetése óta szerinte több mint nyolcvan ilyen támadás történt.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.
Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy az elvileg szerdán lejárt moratórium ügyében Vlagyimir Putyin elnök egyelőre nem rendelkezett. Közölte, hogy a tilalom sorsáról Oroszország egyelőre nem folytat nemzetközi egyeztetést, de az érdekelt országokat tájékoztatja az ukrán támadásokról.
Orosz–ukrán háború: három év vér és rombolás, ami átszabta Európát
Három évvel a harcok kirobbanása után amerikai vezénylettel megkezdődtek a tárgyalások a békekötésről. Az orosz–ukrán háború mérlegét a béke beköszönte előtt nem lehet megvonni, de annyi bizonyos, hogy hatalmas rombolást okozott, hatalmas károkkal emberéletben és anyagiakban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.