Parajd: előálltak a bányamegmentési javaslatokkal a szakemberek

A Hargita megyei prefektusi hivatal vasárnapi tájékoztatása szerint az egyik, körülbelül 40 centiméter magas gátat már szombaton megépítették, a másikat a vasárnapi nap folyamán fejezik be – közölte a Szekelyhon.ro. A lap szerint a szakemberek arra számítanak, hogy ezek csökkentik a víz áramlási sebességét, illetve elősegítik a vízszint stabilan tartását a talajsüllyedéses részeken, amivel csökken a bánya hirtelen beomlásának kockázata. A gátak hozzájárulhatnak a víz sótartalmának csökkenéséhez a patak alsóbb szakaszain, de mérsékelik a zavarossá válását és az eróziót is.

 A prefektusi hivatal közleményéből az is kiderül, hogy a víz sótartalma a patakmederhez közeli tárnákban a literenkénti 280,78 grammról 287,05 grammra, a József-bányánál pedig 286,62 grammról 288,2 grammra nőtt – írja az Agerpres hírügynökség. 

A víz hőmérséklete a mederhez közeli tárnákban és a József-bányában is állandó, a metánkoncentráció pedig csökken. A Korond-patak vízhozama Alsósófalvánál és Parajdnál is csökkent, vizének sótartalma pedig stabilizálódott, de továbbra is magas. A víz áramlását lassító gátaknak köszönhetően várhatóan csökkenni fog. Az evakuálási intézkedések még legalább húsz napig érvényben maradnak – hangsúlyozták a tájékoztatásban.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök pénteken kezdte meg a Székelyföldön négynapos magánlátogatását, és ennek keretében kereste fel vasárnap a bányakatasztrófa sújtotta Parajdot.

Mint ismert, a román állami Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét.

A katasztrófa nem kímélte a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát sem, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Pénteken a víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe.

A parajdi sóbányától nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a település környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ. A létesítmény hosszú évek óta Székelyföld turizmusának egyik motorja: évente mintegy 400 ezer látogatót vonzott, akik nagymértékben hozzájárultak a térség idegenforgalmi bevételeihez.